A miniszterelnök szerint "erkölcsi törvény" jelölte ki a kormány számára a 2,5 millió, legalább egy oltással beoltott ember elérését a nyitás feltételéül. Ekkorra ugyanis, Orbán Viktor szerint, elvileg minden regisztrált 65 év felettit beoltottak. Ez azonban nem teljesült, mégis jött a lazítás, és nincs már szó erkölcsi törvényről sem.
Más országokhoz képest nagyon lassan ment az oltások megszervezése, hiába álltak millió számra a felhasználatlan vakcinák a kormánynál. Az oltások megszervezésének terheit Magyarországon leginkább a háziorvosokra bízta az állam.
Miután az ő terhelésük már az oltási program beindulása előtt sokszorosára nőtt, nem lehetett elvárni tőlük, hogy végezzék lényegesen gyorsabban az új oltásszervezési-logisztikai feladataikat. Ezen feladatok nagy része egyébként nem orvosi képzettséget igénylő munka. Alább olvashat részletesebben arról, hogy a háziorvosoknak mi mindennel kell megbirkózniuk a gyakorlatban.
Az oltópontokra irányított emberek beoltásával is akadtak érdemi zavarok, elég az "adatszinkronizációs problémák" miatt összevissza küldött értesítésekre vagy a napokig hiába sorakoztatott szoptatós kismamákra gondolni.
A kormány viszont nyíltan kizárólag az oltásoktól várja a járvány lassulását. A járvány erősödésekor se jöhettek szóba komoly szigorítások, helyette tavaly őszhöz hasonlóan pusztán az egyéni felelősség hangsúlyozása került elő megoldásként. Így pedig egész évben tarthattunk akár minden nap 10 fős házibulit, nyitva voltak az irodák, folytak a focimeccsek.
2,5 millió lett a bűvös szám, erkölcsi törvény alapján
Áprilisra pedig már bejelentett enyhítések voltak voltak kitűzve, a járvány helyzetétől teljesen függetlenül, csak az oltási számokra fókuszálva. Ez kereken 2,5 millió legalább egy oltást kapott emberre lőtte be a kormány.
"Amikor a beoltottak száma eléri a 2,5 milliót, akkor jutunk el oda, hogy minden 65 év fölötti regisztrált, saját magát regisztrált ember be van oltva"
- érvelt például a miniszterelnök március 19-én.
A 2,5 milliós számot egy erkölcsi törvény jelölte ki a kormánynak. Amit azzal indokoltak, hogy ha legalább egy oltást kapnak a 65 év felettiek, onnantól a kormány szerint ez a csoport rögtön kikerül a "közvetlen életveszélyből". Ők ugyanis veszélyeztetettebbek, mint a fiatalabbak.
"A 2,5 milliót pedig egy erkölcsi törvény jelölte ki a számunkra, ugyanis nem szabad addig újraindítani az országot, amíg a leginkább életveszélyben lévők nem kapták meg az oltást, vagyis nem kerültek ki a közvetlen életveszélyes helyzetből. Ez a 65 év fölöttieket jelenti..."
- mondta el például Orbán Viktor március 31-én a köztévében.
Gyorsan változott az erkölcsi törvény
Április 6-án, kedden meglett a 2,5 millió legalább egy oltást kapott állampolgár, és másnap jöttek is az enyhítések, kinyitottak a boltok, általában többet lehet találkozni másokkal. Közben viszont a regisztrált idősek beoltása nem sikerült.
A kormány szinte sosem árul el információkat a regisztráltak összetételéről. Orbán Viktor viszont április 2-án elmondta, hogy a 65 évesnél idősebbek 81 százaléka kapott legalább egy oltást addig, így már csak 250 ezer ilyen érintett van hátra. Ebből lehet tudni, hogy akkorra 1,315 millió 65 évesnél idősebb regisztrált volt.
Azt is tudhatjuk, hogy a korosztályból szinte mindenki regisztrálhatott már négy hónap alatt, aki akart. Hiszen nagyjából 1,9 millió 65 évnél idősebb ember él Magyarországon, az Ipsos friss felmérései alapján azt is tudhatjuk, hogy majdnem pont ennek korosztálynak a 28-29 százaléka pedig stabilan oltásellenes.
Mégis, csütörtökön azt közölte Gulyás Gergely, hogy a regisztrált 65 év felettieknél 86-87 százalék a beoltottak aránya. Ők viszont szerinte mind olyan emberek, akiknek rendelkezésre áll a megfelelő vakcina, meg is egyeztek az oltás időpontjában, végül mégsem tudtak megjelenni ott időben.
Ez a maradék 170-180 ezer idősebb embert jelenthet a korábbi számok alapján. Korábban pedig nem volt szó arról, hogy azok az idősek kikerülnek az erkölcsi törvény hatálya alól.
A legidősebbeket engedhettük el
A legalább egy oltást kapottak megoszlásáról sem ad információkat a kormány az állampolgároknak, az uniós járványügyi hivatalnak (ECDC) viszont nagyjából hetente kétszer igen.
Ez alapján az látszik, hogy Magyarországon a legidősebbeknek, a 80 év felettieknek lényegesen kevésbé sikerült legalább egy oltást adni. Noha hivatalosan a magyar oltási prioritási listán az elsők közt szerepeltek, 90 évtől lefelé életkori kategóriánként és a krónikus betegségeik súlyosságtól függően.
Ahogy arról is lehet tudni, hogy a húsvét környéki időszakban fellazult az oltási sorrend az oltási sebesség érdekében, lényegében mindenkit elkezdtek oltani, aki érdeklődött ez iránt. Ezt segíthette, hogy áprilistól lényegesen több nyugati vakcina érkezett. Bár egyébként a kormány már több mint tíz napja nem közli a pontos értéket, hogy mennyi és milyen vakcinát vettek át. Emellett az ECDC adataiból azt is tudhatjuk, hogy a legidősebbek oltási üteme március folyamán egyre csak lassult.
