Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Gyilkos gyűlölet: mennyit ér a romagyilkosságok tanulsága


A 72 éves Blahó Béláné áll a romák sérelmére elkövetett sorozattámadás részeként 2008. szeptember 29-re virradóra megtámadott háza előtt a Heves megyei Tarnabodon, 2011. április 23-án

Min változtatott a rendőrség a 12 évvel ezelőtti romagyilkosságok óta, a magyar kormány egyirányú jogállamiság értelmezése, és bűvészkedés a kilométerórákkal, elvarázsolt cégautók. Az elmúlt héten megjelent legfontosabb cikkeinkből válogatunk.

Tizenkét év telt el a romák elleni támadássorozat legkegyetlenebb epizódja, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság óta. A 27 éves Csorba Róbertnek és négyéves fiának azért kellett meghalnia, mert roma származásúak voltak. A gyilkosságsorozat azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a hatóságok nem voltak felkészülve Magyarországon a rasszista bűncselekmények felderítésére. Jovánovics Esztert, a Társaság a Szabadságjogokért Egyenlőségprojekjének vezetőjét egyebek között a gyilkosságok után majd tíz évvel később létrejött gyűlölet-bűncselekmények elleni egységes nyomozati protokollról is kérdeztük. Infografikánkon pedig a támadások időrendjét idéztük fel.

Jogállamiság kérdésében szelektív a kormány hallása

A jogállamisági vitákban a magyar kormány tagjai rendre érvelnek azzal, hogy a jogállamiságnak nincs pontos definíciója. Szerintük annak számtalan verziója létezhet, és a magyar csak egy ezek közül. Ezért megnéztük, Magyarország mennyire hajtja végre a nemzetközi bíróságok vonatozó ítéleteit. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, egyre kevésbé.

Az EU bíróság főtanácsnoka is bírálta a "Stop Soros" törvénycsomagot. Athanasios Rantos szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy büntetni kezdte a menedékkérelmet beadóknak történő segítségnyújtást. Azt is kifogásolta, hogy Magyarország felvette a kizáró okok közé azt is, ha egy menedékkérő biztonságos országon keresztül érkezett a magyar határhoz. A főtanácsnok indítványa nem köti a kötelezettségszegési eljárásban a Bíróságot, döntés csak később születik az ügyben.

A magyar kormány számos olyan intézkedést kezdeményezett és hajtott végre, amelyek hátrányosan érintették a magyarországi bíróságok függetlenségét és pártatlanságát, állítja az Amnesty International jogvédő szervezet egy friss tanulmányában. A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy a magyar Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogadott el 2019-ben és 2020-ban is, amelyek együttesen lehetővé tették, hogy a Kúria potenciális elnökjelöltjei szélesebb személyi körből kerüljenek ki.

A magyar médiahelyzet elmúlt tíz évének uniós értékeléséről beszélgettünk Rozgonyi Krisztina Bécsben élő és dolgozó média-, és távközlési jogásszal. Az ottani egyetem szenior kutatójaként ő volt az egyik készítője annak az Európai Bizottság által rendelt értékelésnek, mely a tagállamokban vizsgálta az Unió Audiovizuális Irányelveinek érvényesülését, és nemrég jelent meg.

Hová tűnik itthon évi több tízezer autó?

Amíg évente több tízezerre tehető a céges használatra vásárolt autók száma, és ezek a járművek pár év alatt ki is pörögnek a flottákból, addig a használtautós hirdetések között alig-alig bukkan fel olyan darab, amelyet ilyen múlttal hirdetnének. Ez azt jelenti, hogy még a kollégák által a kivásárolt kocsik mellett is több tízezer céges autó „tűnik el” a piacról. Persze, ez nem varázslat, csak bűvészkedés. Bűvészkedés a kilométerórákkal, de az illúzió legkésőbb az első műszaki vizsgáig tart, derül ki cikkünkből.

Koronacsőd, karanténháj

Nagy kérdés, mekkora csődhullámot indított el a koronavírus-járvány. Egyelőre annyit tudni, hogy az erre kötelezett magyar cégek fele nem adott le tavaly beszámolót. „Felkérés keringőre, avagy ej, ráérünk arra még! Ez a fajta Pató Pál uras hozzáállás jutott eszembe, amikor megláttam azt a kormányrendeletet, amely megengedte, hogy a cégek késsenek a beszámolóik leadásával” – reagált a Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő, adótanácsadó cég ügyvezetője. Szerinte tipikus magyar mentalitás, hogy mindent, így a cégek beszámolóinak leadását is az utolsó pillanatra hagyjuk.

Belátható időn belül engedélyezhetik a Janssen oltását is a koronavírus okozta betegség ellen. A vakcinából a magyar kormány is több mint négymillió adagot kap, várhatóan március második felétől kezdhetik beadni itthon. A terméket a lényegesen nagyobb anyavállalat miatt a Johnson & Johnson oltásának is hívják, és biztató eredményeket produkált eddig: elég egy oltás belőle, könnyebb szállítani és tárolni, egy adag ára pedig 3 ezer forint körüli.

Kínában két újabb koronavírus elleni vakcina kapott engedélyt a szélesebb körben történő használatra. A helyi gyógyszerügyi hivatal feltételes engedélyt adott a CanSino oltóanyagának és az állami Sinopharm második vakcinájának is. Mindkét oltószert már egy ideje használják meghatározott demográfiai rétegeknél veszélyhelyzeti engedélyezés keretében. Az ázsiai óriásállam már négy oltóanyagot fejlesztett a kórokozó ellen.

"Karneváli hangulat, semmi feszkó. A terem közepén megláttam egy táblát, az volt rajta, hogy ez oltóközpont nyolc napja működik, 13 ezer oltásnál tartanak, az egyéni oltási rekord pedig napi 230 szúrás” – így jellemezte egy Londonban élő magyar a brit fővárosban zajló oltási kampányt. A témához tartozik infografikánk is arról, hogy a becslések szerint mikorra lesznek átoltva az országok.

Csehország a szomszédos Szlovákia után a második a világon az egy főre jutó halálesetek számában. A kormány bezárta a vendéglőket, az üzletek zömét, de a sportközpontokat és az edzőhelyeket is. Az iskolák tavaly október óta szünet nélkül zárva vannak az óvodák, illetve az elemi iskolák első-második osztályának kivételével. A szakértőket aggasztja, hogy az online oktatás miatt terjed a gyerekkori elhízás, és ez nemcsak a cseh diákokat fenyegeti.

Hidegháborús emlékek

Három évtizeddel azután, hogy az oroszok ledöntötték a rettegett titkosszolgálat, a KGB alapítójának szobrát, Félix Dzerzsinszkij visszatérhet Moszkva központjába. Most népszavazás dönti el, hogy az ő szobra kerüljön-e a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó FSZB, a KGB utódszervezetének főhadiszállása előtt a Lubjanka téren, egy kőhajításnyira a Kremltől. Ma Oroszországban egyre nő a nosztalgia a szovjet vezetők, köztük Sztálin iránt, a fiatalok pedig egyre kevésbé vannak tisztában az egykori szovjet rezsim elnyomó jellegével.

Ha van egy perce, lapozza át képgalériánkat is: negyven éve támadta meg a Sakál néven emlegetett terrorista a Szabad Európa irodáját. A terrortámadás mögött a román Securitate állt. Célpontja is a román nyelvű szerkesztőség volt, de tévedésből a csehszlovákoknál robbant a plasztikbomba. Négy munkatárs sérült meg - a támadók elszámították magukat.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG