Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Minden adott volt a védekezéshez, mégis sokkal többen halnak meg, mint tavaly ilyenkor


Megbukni látszik a korlátozásokat elutasító stratégia, hiába van beoltva az ország fele, többen halnak meg, mint tavaly hasonló időszak alatt. Ráadásul még az általános korlátozásokat sem úszta meg senki, csak olyankor kell elszenvedni, amikor már sokkal kevesebb életet lehet velük megmenteni.

Nyár közepe óta figyelmeztettek a szakemberek, hogy egyáltalán nem "győztük le a vírust", várható a negyedik hullám, amire érdemes lenne felkészülni. Nem sokkal később már a kormányzati vezetők is elismerték, hogy „lesz negyedik hullám”, de azt is meg lehetett tudni, hogy azt a kormány ismét nagyon „felkészülten” várja.

Ez annyiban nem volt újdonság, hogy a kormány bejelentései szerint az eddigi hullámokat is - ahogy fogalmaztak - „állig felfegyverkezve várta”, többek közt „okosan”, „átgondoltan”, kiválóan működő egészségüggyel. Viszont az eredmény nem kifejezetten ezt igazolta, lakosságarányosan az egész világon az egyik legrosszabb halálozási és kórházba kerülési arányokkal vészelte át az ország a járvány eddigi hullámait.

A negyedik hullám annyiban különbözött a többitől, hogy egyrészt minden eddiginél több tapasztalat állt rendelkezésre a járvány természetéről, és a hazai egészségügy maximális terhelhetőségéről. Emellett lényegében végtelen mennyiségű oltás áll rendelkezésre az európai országokban, többek közt Magyarország is nagy tételben kezdte már nyártól elajándékozni a felesleget.

A "csak az oltás" stratégia a tények tükrében

A magyar járványkezelés nyár végére azonban megváltozott, onnantól a járvány terjedését nehezítő megoldások közül kizárólag az oltást fogadta el a vezetés, minden mást pedig minden alap nélkül "nem hatékonynak", eredménytelennek bélyegzett. Noha az oltási program a tavaszi nyitás után látványosan bezuhant, őszre már csak napi 2-3 ezer első oltást sikerült megszervezni az egész országban.

„A korlátozások, a maszkhasználat nem elegendő, nem lehet vele legyőzni, de még csak megfékezni sem ezt a vírust. Ez egy olyan vírus, ami ellen csak az oltás működik”

– érvelt Orbán Viktor például szeptember 20-i beszédében.

A hazai járványügyi szakemberek a Magyar Orvosi Kamarával és a Magyar Tudományos Akadémiával együtt egyhangúlag érveltek amellett, hogy ez az érvelés nem igaz, ezen pedig magyarok ezreinek élete múlik.

Ezen túl ráadásul sokan felszólaltak az ügyben is, hogy a magyar lakosság kicsit több mint felének átoltása biztosan nem lesz elég semmiféle nyájimmunitáshoz, a negyedik hullámot önmagában ez garantáltan nem fogja megállítani.

Vagy a Harvard és a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói kifejezetten erősebb járványhullámokra figyelmeztettek az őszre és a télre nézve, ahol további intézkedésekre lesz szükség a járvány kordában tartására. Ezalatt megfelelő kommunikációt, tesztelést, utánkövetést és elkülönítést értettek, és várhatóan újabb korlátozásokat is.

Napi 150 halálos áldozat volt a horror-forgatókönyv

Magyarországon az oltási program továbbra is elképesztően lassan folytatódott, a kormány semmi újat nem akart tenni ez ügyben, így a járvány egyre inkább erősödött.

Október végén a Szabad Európa bemutatta egy amerikai modell segítségével, hogy szigorú maszkhasználattal napi 20 alatt lehetett volna tartani a halálos áldozatok számát év végéig. Ha szabadjára engedik a járványt, az viszont 150 feletti napi halálos áldozatot hozhat december közepére. A különbség durván ötezer fő, egy kisvárosnyi ember, mintha Csurgó vagy Fonyód összes lakosa meghalna három hónapon belül. Erről itt olvashat bővebben.

Október végére újra kezdtek megtelni a kórházak, és csak a regisztrált új fertőzöttek voltak már naponta több ezren. Ezért a kórházak nem vártak tovább, elkezdtek maguktól szigorítani és lezárni.

November elején a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben mégis visszajött a maszkviselési előírás, de csak korlátozott mértékben. A magyarországinál sokkal jobb átoltottsági mutatókkal és alacsonyabb fertőzöttségi mutatókkal bíró Ausztriában eközben egyébként országos lezárást hirdettek, immár negyedszerre.

A magyar vezetés lényegesen kevésbé lépett fel a járvány ellen, mint előző évben, vagy mint idén a környező országok kormányai.
A magyar vezetés lényegesen kevésbé lépett fel a járvány ellen, mint előző évben, vagy mint idén a környező országok kormányai.

Rosszabbul is alakulhat a helyzet, mint tavaly

Az már most látszik, hogy a novemberig teljesen szabadjára engedett járvány több halálos áldozatot okozhat, mint a második hullám tavaly ősszel. Akkoriban nem volt még beoltva a népesség kicsit több mint fele, viszont erősebb korlátozásokkal próbálta az ország megakadályozni a vírus terjedését. Többek közt például szinte minden zárt térben maszkot kellett viselni, de a szabadtéri rendezvények vagy sportrendezvények nézőinek is.

A halálos áldozatoknál az látszik, hogy hétnapos átlagot tekintve novemberben már egyre inkább kezdi elhagyni az idei halálozási szint az egy évvel korábbit. Mivel más lényeges adatok mellett a magyar járványügyi modellek sem nyilvánosak, a Seattle-i University of Washington intézetének (IHME) Magyarországra vonatkozó előrejelzéséből az is látszik, hogy a 300 feletti napi halálozás is reális lehet december közepére a jelenlegi intézkedések változatlansága mellett.

Nincsenek viszont annyian kórházban mint tavaly, bár a különbség itt is egyre csökkenni látszik. A lélegeztetőgépre szoruló, legsúlyosabb állapotban lévő betegek már ismét többen vannak idén, mint tavaly ilyenkor.

Azt sem árulja el a magyar egészségügy, hogy hány lélegeztetett emberre van kapacitás, mennyi szakképzett munkaerő tud legfeljebb egyszerre a koronavírusos betegekre figyelni. Akár úgy, hogy minden más beteget szakképzetlenekre hagynak.

Annyit lehet tudni, hogy Merkely Béla korábban arról beszélt, hogy "békeidőben" csak ezer koronavírusos beteg számára volt meg a kapacitás a lélegeztetésre, szakképzett egészségügyi dolgozóból pedig biztosan nem lett több az állami egészségügyben azóta.

Gulyás Gergely miniszter múlt héten már nem zárt a ki a további korlátozásokat sem. Ha azonban holnap hozna bármilyen általános, vagy akár regionálisan vagy másképp célzottabb óvintézkedést a kormány, az a most megfertőzötteken már nem segít. A járvány jellegéből adódóan pár hét csúszással látszódhat az új intézkedések eredménye.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG