Egy részletes jelentés alapján mutatjuk be, hogyan bánnak a magyar rendőrök a déli határnál elfogott menekültekkel. Botrány a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatásán, fenyegetések a sztrájkoló tanárok irányába; olyan uniós pénzeket költött el a magyar kormány, amelyeket nem is biztos, hogy megkap az ország. Heti összefoglaló.
„Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le”
Különféle módszerekkel kínozzák a magyar rendőrök azokat a menekülteket, akiket a határ közelében kapnak el. Sokszor az sem számít, ha valaki kiskorú vagy nő. Előfordult az is, hogy a magyar rendőrök kutyát uszítottak védtelen emberekre, vagy levetkőztették őket a mínusz hét fokban, majd lelocsolták vízzel. Ilyen magyarországi esetekről is tud a Border Violence Monitoring Network, amely 2016 óta figyeli a balkáni útvonalon mozgó menekülteket és dokumentálja a jogsértéseket. Decemberben kiadott jelentésükben 25 ezer ember vallomását rögzítették, köztük vannak a Magyarországon történt jogsértések is. 2022-ben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex azért vonult le a magyar határról, mert nem akart tovább asszisztálni a magyar állam jogsértéseihez.
Rejtélyes fenyegetésekkel indult az egyhetes pedagógussztrájk
Több ezer tanár kezdett sztrájkba az országban a szakszervezetek által meghirdetett egyhetes gördülő sztrájk első napján. Képek, videók azonban szinte alig vannak az akciókról, mert olyan hírek kezdtek terjedni, hogy az iskolaigazgató kirúgásával jár, ha egy intézményből információk jutnak ki a sztrájkkal kapcsolatban. Nagyon súlyos problémákkal, megfélemlítéssel és fals információkkal indult a sztrájk – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, aki megosztott néhány e-mailt, amelyben erről panaszkodtak a szakszervezetnek a tanárok.
„Csütörtökön a tankerigazgató online értekezleten fenyítette be az intézményvezetőket. (…) SENKI SEMMILYEN módon nem fordulhat a nyilvánossághoz, a sajtóhoz” – áll az egyik e-mailben.
A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
A második debreceni akkumulátorgyáros közmeghallgatást tartották pénteken, amely tíz óra hosszan tartott. Több száz ember vett részt az eseményen, amelynek kezdete jobban emlékeztetett tüntetésre, mint közmeghallgatásra.
A végig feszült hangulatú közmeghallgatáson egy férfi megütött, majd az asztalra lökött egy nőt. A helyiek szerint a gyár építését minden eszközzel meg kell akadályozni, többen Papp László fideszes polgármester lemondását követelték.
A szakértők szerint az akkumulátorgyár nem veszélyes sem a környezetre, sem az emberi egészségre, a hozzászóló lakosok azonban egymás után fejtették ki, hogy a gödi Samsung-gyár kapcsán történt hatósági visszásságok miatt nem bíznak a hatóságokban. Debrecen vezetése nem tervez újabb lakossági fórumot a beruházással kapcsolatban.
Tovább növelheti a kormány a „magyar tulajdont” a médiapiacon
A miniszterelnök politikai igazgatója a Mathias Corvinus Collegium A publikálás jövőjéről című nemzetközi konferencia megnyitóján beszélt. Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke szerint a média nemzetstratégiai kérdés. Arra is utalt, hogy a kormány tovább növelné a már ötven százalék feletti „magyar tulajdont” a médiapiacon, akár hetven-nyolcvan százalékra. „Aki uralja egy adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását és ezen keresztül ki uralja az adott országot” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója. Szerinte ezért stratégiai ágazatnak tekinthető a média, amelynek nemzeti tulajdonban kell lennie és nemzeti gondolatot kell tükröznie.
Schadl–Völner-ügy: találkozó a „jó miniszter asszonnyal”
Egész héten derültek ki részletek lehallgatott telefonbeszélgetésekből a végrehajtói vesztegetési botrányban. Az egyiken egyebek között arról beszél Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke, hogy egy végrehajtó bűnpártolásért fel akarja jelenteni Varga Judit igazságügyi minisztert. Az nem derül ki, hogy milyen üggyel kapcsolatban tenne feljelentést az illető.
Abba is bepillantást lehet nyerni, hogyan zajlott a végrehajtói pályázatok kiírása, mert Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kamara elnöke folyamatosan egyeztetett arról, mi lenne jó számukra. „De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni” – mondja például az egyik felvételen Schadl.
Egy másik felvételen Völner Pál, az igazságügy-miniszer korábbi államtitkára azt mondta: „Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke.”
Az egyik felvételen pedig Schadl György már kezd aggódni, és azt kérdezi Völner Pál akkori államtitkártól: „Valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”
Úgy költjük az uniós pénzt, mintha nem volna vita az utalásról
A kifizetések alapján a kormány mintha biztosra venné, hogy megérkezik a támogatás az Európai Uniótól. Erre utal a kifizetések ütemezése is: infografikánkon látható, hogy minden sikeresnek ítélt tárgyalási fordulót és intézkedést jelentős kifizetés követett. Eddig több mint 520 milliárd forintot osztottak szét a helyreállítási alapból, ami az elkölthető források több mint húsz százalékát jelenti. De ezt nem a tanárok béremelésére költötték. Ha nem érkeznek meg a források, az akár egy százalékponttal is megnövelheti a hiányt. Magyarország 2022 végéig már legalább 640 milliárd forint odaítéléséről döntött, és több mint 524 milliárdot ki is fizetett az RRF-ből. Hogy mire, az is kiderül a cikkből.
A héten az is kiderült, hogy a kormány igényt tart a helyreállítási alap (RRF) teljes hitelkeretére, ami 3300 milliárd forint keretösszegű. Arról, hogy ebből pontosan mekkora összegű hitelt vesz majd fel, később dönt a kormány. Orbán Viktor korábban ellenezte, hogy az Európai Unió létrehozza ezt a hiteleszközt. Korántsem biztos azonban, hogy Magyarország felveheti a hitelt: ahhoz ugyanis ugyanazokat, a jogállamisághoz kapcsolódó feltételeket kell teljesíteni, mint a helyreállítási alap egyéb támogatásainál.
Nem erősíti a magyar kormány helyzetét, hogy pert indít az Európai Bizottság Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán az építőanyagok exportkorlátozása miatt. Korábban a kormány az emelkedő árak miatt döntött a korlátozásról. Az Európai Bizottság szerint azonban az intézkedés sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés több pontját is.
Zajlik a Pegasus-ügy uniós vizsgálata is. A Pegasus kémszoftver európai alkalmazásáról szóló EP-jelentés tervezete többek között arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy az Europollal vizsgáltassa ki a megfigyelőprogrammal történt állítólagos visszaéléseket. Magyarországra február 20–21-én látogat el a Pegasus-különbizottság delegációja.
Reformok kellenek az EU-ban a korrupció megelőzésére
Az EU egészét sokkolta a Katar-gate, amelyet Brüsszelben és EU-szerte az unió eddigi legnagyobb korrupciós botrányának neveznek. Eva Kailit és élettársát azután tartóztatták le, hogy a nyomozók Brüsszelben bérelt lakásukban összesen kilencszázezer eurót találtak. A gyanú szerint a képviselőnőt és élettársát a katari hatóságok megvesztegették, hogy az Öböl menti olajmonarchiát kedvező színben feltüntető döntéseket fogadtassanak el az európai képviselő-testületben. Az ügy a vádalku miatt még jócskán hozhat váratlan fordulatokat.
A megvesztegetett képviselők eddigi száma miatt a rendszerszintű korrupcióra vonatkozó állítás erős túlzásnak tűnik. Cikksorozatunk első része arról szól, miért volt eleve kódolva a botrány a rendszerbe.
„Bármi is lesz a vége, a Katar-gate lerántotta a leplet egy kellemetlen és a legtöbb európai számára már magától értetődő igazságra, arra, hogy pénzen befolyást lehet venni az EU-ban” – állapította meg Alberto Alemanno EU-jogász professzor, a The Good Lobby nevű szervezet alapítója.
„Harmadik országok a fontosabb szavazások előtt minket is megkeresnek. Engem is meghívott a katari nagykövetség, de nem mentem el” – jegyezte meg a Szabad Európának Cseh Katalin, az emberi jogi albizottság magyar tagja. Cikksorozatunk második részében azt kutatjuk, hogyan próbál az EP úrrá lenni a helyzeten. A képviselőknek nincs megtiltva, hogy külföldi meghívásokat, akár fizetett utakat is elfogadjanak, de számot kell adniuk róla. A gyakorlatban nem ritka, hogy az EP tagjai olyan utakon vesznek részt, amelyeket nem kifejezetten demokratikus országok kormányai finanszíroznak. De vannak más kiskapuk is az EP-ben, amit harmadik országok megpróbálnak kihasználni.
Megkapja Ukrajna a nyugati tankokat
Németország bejelentette, hogy harckocsikat szállít Ukrajnába. Elemzők szerint változtathat a harctéri erőviszonyokon, hogy Németország hosszas huzavona után hazai gyártású Leopard 2 tankokat szállít Ukrajnának, illetve jóváhagyja, hogy a szövetséges országok is így tegyenek. Lengyelország már korábban bejelentette, hogy szállítani fog német Leopard 2-t Ukrajnának, ahová az Egyesült Államok is M1 Abrams tankokat küld. A német tankok március végén érkezhetnek meg Ukrajnába, addig megkezdődik az ukrán katonák kiképzése a használatukra.
Az orosz hadsereg továbbra is megállás nélkül lövi Ukrajna keleti és déli területeit. A biztonsági erők vezetése arról számolt be kedden, hogy az elmúlt 24 órában tizenegy helyen sikerült visszaverni az inváziós csapatok előretörését a Donyecki és a Luhanszki területen, ahol a leghevesebb harcok még mindig Bahmutnál és Avdijivkánál dúlnak.
Az ukrán elnök a napokban bejelentette, hogy személycserék lesznek a kormányzat különböző szintjein az elmúlt időszak legnagyobb korrupciós botrányának kirobbanását követően.
Az orosz hatóságok csütörtökön nemkívánatos szervezetnek minősítették a Meduzát, az egyik legnagyobb független orosz híroldalt. Gyakorlatilag törvényen kívül helyezték az oldal oroszországi működését, és megtiltották minden orosznak az együttműködést a Meduzával vagy annak újságíróival.
Jake Hanrahan független brit újságíró nyilatkozott a Szabad Európának. Új dokumentumfilmjében azokat az orosz partizánokat mutatja be, akik Putyin háborúja ellen küzdenek. „Van egy ilyen vélemény, hogy ez biztosan a CIA műve – mondta Hanrahan a Szabad Európának, amikor az Oroszországban a háborúhoz kötődő infrastruktúrát érő támadások sorozatáról kérdezték. – És ha erre az lenne a válasz, hogy nem? Mi lenne, ha néhány orosznak tényleg annyira elege lenne Putyinból, hogy tenni akarna valamit ellene?” – kérdezett vissza.
A több mint nyolc hónapig tartó herszoni megszállás alatt Leonyid Remiha, a városi kórház főorvosa számos megpróbáltatáson ment keresztül: áramütéseket szenvedett el fogva tartóitól, megkínzottakat kezelt, csónakokban és szigeteken bujkált. Miután elfogták az oroszok, és megtudták, hogy orvos, börtönőrei azt kérték tőle, hogy nyújtson orvosi segítséget az általuk megkínzott ukránoknak. „Mindennap volt kínzás – mondta Remiha a Herszon belvárosában lévő kórházának udvarán. – Hallani lehetett a sikolyaikat.”
Néha az oroszok olyan súlyosan verték és sokkolták árammal áldozataikat, hogy kórházi kezelésre szorultak – mondta –, ám nem voltak hajlandók kórházba vinni a foglyokat, így néhányan belehaltak a sérüléseikbe.
