Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fertőzhet-e, akit már beoltottak? Kell-e tartani a kínai és az AstraZeneca-oltástól?


Oltás egy székesfehérvári háziorvos rendelőjében 2021. március 17-én
Oltás egy székesfehérvári háziorvos rendelőjében 2021. március 17-én

Többször is arra biztattuk olvasóinkat, küldjék el nekünk a koronavírus-járvánnyal és a vakcinákkal kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre máshol nem találnak választ. Biztonságos-e az AstraZeneca oltása, megbízható-e a kínai vakcina? Fertőző lehet-e az, akit már beoltottak? Dr. Balkányi László orvosi tudásmérnököt kértük a kommentekben kapott kérdések megválaszolására.

Rendben van-e, hogy az időseket oltják elsőként? Ők kevésbé járnak el otthonról, a fiatalabbak meg aktívak és ők dolgoznak. Ráadásul az új vírusvariánsok a fiatalabbakra veszélyesek.

Ez attól függ, mi a kitűzött célja a kormányzatnak. Ha a halottak számának a minimalizálása, akkor valóban a legveszélyeztetettebbeket, az időseket kell először oltani. Nincs egyébként evidencia még arra nézve, hogy az új variánsok a fiatalabbakra veszélyesebbek lennének, a vizsgálatok folynak. Az már biztos, hogy az új variánsok sokkal jobban terjednek, és az okozott betegség is súlyosabb – ennek fokát vizsgálják. Mivel a kontaktus, az esetszám sokkal több a fiatalabbaknál, ezért látszanak veszélyesebbnek erre a korosztályra.

Érdemesebb lenne-e előre venni az oltási sorrendben azokat, akik sűrűbben lakott területen élnek?

Ez a további kontaktuscsökkentő, távoltartó intézkedések együttesétől is függ. Majdnem teljes kijárási tilalom esetén nincs lényegi különbség, egyéb esetekben ki lehet számolni, hogy elég előnyt nyújt-e egy ilyen megközelítés.

Eleinte az idősebbeknek nem ajánlották az AstraZeneca koronavírus-elleni védőoltását, most meg több országban csak fiatalabbakat oltanak vele. Miért?

A vizsgálatok III. fázisa nem terjedt ki (eléggé) az idősekre. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabadna nekik adni, ezt az ország(ok) illetékes hatósága(i) dönti(k) el. A nem kívánt hatások (melyekre eddig nincs kauzalitást bizonyító adat, hogy az oltás okozta volna) szinte mind 60 év alatti esetekben, és szinte csak nőknél fordult elő, ezért most idősebbeknek adják néhány országban. A döntés logikája megkérdőjelezhető.

Mit lehet tudni arról, hogy okoz-e vérrögképződést az AstraZeneca oltása? Ez mekkora kockázatot jelent, és kik a veszélyeztetettebbek?

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) legutóbbi, március 29-i állásfoglalása szerint:

Kivonat: ...az esetekből rendelkezésre álló bizonyítékok, a jelentések, a klinikai, preklinikai és a tudományos irodalmi adatok és a forgalomba hozatali engedély adatai alapján ... a PRAC (a megfelelő szakbizottság) a következőket állapította meg:

Nem volt bizonyíték a gyártás vagy a termék minőségének problémájára. … Összességében az embóliás és trombózisos események száma az oltottaknál alacsonyabb volt, mint az ilyen események aránya az általános népességben.

A Vaxzevria oltáshoz … nagyon ritka esetekben társulhatnak specifikus embóliás és trombózisos események, a vérlemezkék alacsony szintjével kombinálva. Ide tartozik: a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), ahol a vérrögök több érben fordulnak elő, és az agyi vénás sinus trombózis (CVST), ahol vérrög képződik az agyi vénás rendszerben, akadályozva a vér elvezetését az agyból.

A jelentett esetekben, köztük olyanokban, amelyek halálos következményekkel jártak, ezek az események az oltást követő 14 napon belül jelentkeztek, és leginkább az 55 évesnél fiatalabbaknál, többségében nőknél fordult elő. Azonban az oltottak populációjában eleve nagyobb arányban is fordultak elő 55 év alatti nők. Az előzetes értékelésnél a jelentett esetek számát összehasonlították az EU teljes lakosságára vetített arányát a SARS-CoV-2 okozta járvány előtti adatokkal. Ez az összehasonlítás megnövekedett számokat jelzett. Az esetek számának ilyen egyensúlyhiánya nem volt látható az idősebb oltott populációk hasonlításánál. A DIC és a CVST okozati összefüggése a vakcinával nem bizonyított, de nem is kizárható, és további vizsgálatot igényel.

A Vaxzevriával oltott embereknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk, ha véralvadási tünetek jelentkeznek. Ilyen tünetek lehetnek a légszomj, a mellkasi vagy tartós hasi fájdalom, lábduzzanat, súlyos, tartós fejfájás, homályos látás, tartós vérzés és a bőr véraláfutása vagy duzzanata a vakcinázás helyén túli pontokon, akár néhány nappal az oltás után.

…Az embóliás és trombózisos eseményekre vonatkozó összes rendelkezésre álló adat alapján a PRAC úgy vélte, hogy a Vaxzevria előnyei … meghaladják a kockázatokat, … a további adatgyűjtés és -értékelés folyamatban van…

Mennyi ismeret van a kínai Sinopharm vakcina által kiváltott immunválaszról? Szerbiában azt mondták, lehet, hogy 3. oltásra is szükség lenne, nálunk erről nem esett szó.

Egyelőre nincs erről tudományos módszertannal végzett adat, újsághírek vannak. Oltások százezreit követően 3 (dokumentált) esetet találtak, sajtóhír szerint, ahol nem volt megfelelő ellenanyagszint. Valójában minden oltásnál jóval nagyobb ez az arány, de ezeknek az oltottaknak ajánlottak 3. oltást. Kutatás is folyamatban van e tárgyban, de eredmény még nincs. Vasárnap a kínai járványügyi központ vezetője nyilatkozott elégedetlenséggel a kínai oltásokról, de egyáltalán nem világos a hírekből, hogy pontosan melyik kínai vakcináról szól, ahogy az sem derült ki, milyen adatokra alapozta a kijelentést. Vélhetően ez a napokban tisztázódik.

Fertőz-e, aki már megkapta az oltást? Ebből a szempontból van-e különbség a különböző vakcinák között?

Legfontosabb leszögezni, hogy egyetlen oltástípustól sem válhat fertőzővé senki, ez biológiai nonszensz. Aki megkapta az oltást, az lehetséges, hogy

  • az előtte lévő napokban fertőződött, még tünetmentes, de valójában már termel vírusokat és fertőz, ebben az esetben a betegség nagyjából ugyanúgy lezajlik és az oltott is fertőz;
  • ha az oltást követő napokban, egy-két hétben fertőződik meg, ilyenkor az egyéni immunválasztól függ, hogy hogyan zajlik le a betegsége, de ilyenkor is lehet még fertőző;
  • ha az első oltást követően több mint két héttel fertőződik meg, akkor jó eséllyel, ha a második után két héttel akkor szinte biztos, hogy nem lesz (tünetekkel járóan) beteg, de lehet, hogy kis százalékban kevés vírus így is termelődik a szervezetében, ezért mindaddig, amíg sok a fertőzött, magasak az esetszámok, az oltottaknak is kell távolságot tartani, maszkot viselni, főként, ha olyan helyen fordul meg, ahol sok lehetséges kontaktus van.

A különböző vakcinák között lényegében nincs különbség a viselkedési szabályokat illetően.

Miért kell külön vizsgálni, hogy be lehet-e oltani gyerekeket, fiatalokat? Ezzel kapcsolatban melyik vakcinákról lehet tudni, hogy adhatók-e gyerekeknek?

Az immunrendszer a csecsemőkortól kezdve, a kisgyerekkoron, a gyerek és serdülőkoron át ugyanúgy lényegesen változik, fejlődik, mint mi magunk, az egész szervezet. Ezért másképpen viselkedik ezekben a szakaszokban, oltások esetén főleg más és más reakciók vannak a különböző dózisokkal és beadási módokkal.

Éppen ezért ezt minden oltóanyagnál gondosan vizsgálják, ezek most vannak folyamatban, hiszen az eddig engedélyezett oltásokat szinte mind kizárólag felnőtteken, 18 év felett nézték a klinikai vizsgálatok I-III-ig terjedő fázisaiban, aminek alapján az engedélyeket kiadták. Ennek jogi, eljárástechnikai, sürgősségi okai voltak, nincs biológiai ok arra, hogy a gyermekek ne lennének olthatóak – de ezek a vizsgálatok hosszabb ideig tartanak, bonyolultabbak az eljárások, éppen a szükséges óvatosság, a védelem miatt. De már ezek a vizsgálatok is előrehaladott állapotban vannak, a szaksajtó szerint hetek, egy-két hónap múlva kezdődhet az oltás először a 16-18 éveseknél, majd lejjebb haladva, ahogy befejeződnek az ellenőrző vizsgálatok. Ezek a különböző vakcináknál körülbelül ugyanolyan időbeli szakaszolással fejeződnek be, ahogy a vakcinák engedélyt kaptakhasonlóak a lépések.

Névjegy
Balkányi László
Balkányi László
Balkányi László belgyógyászként kezdte orvosi pályáját, később az orvosi tudás szerkezete kezdte érdekelni. Mára olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy az szinte kezelhetetlen, a hatalmas mennyiségű ismeret pedig nagymértékű specializációt igényel. A különböző szakorvosok mára már nem is feltétlenül értenek meg egy másik szakorvos által írt tudományos cikket. Ennek a problémának a megértését kezdte kutatni, és immáron 20 éve foglalkozik orvosi informatikával.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett 14 további országban vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott (az azóta megszűnt) Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén, amit néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, hogy a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, fejlesztettek szoftvereket. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.
XS
SM
MD
LG