Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem csak most jár rá a rúd a belarusz sportolókra


Kriszcina Cimanouszkaja belarusz sportoló a repülő felé tart a tokiói Narita repülőtéren, 2021. augusztus 4-én

A Kriszcina Cimanouszkaja belarusz olimpiai futó és a sportvezetők közötti viszály ismét ráirányította a figyelmet az atlétanő hazájában a másként gondolkodókkal szemben mindennapossá vált elnyomásra. A sportoló végül az Európai Unióban keresett menedéket, sikeresen Lengyelországba menekült, ahol menedékjogot is kap.

Cimanouszkaja kedden az Associated Pressnek azt mondta, hogy az őt a reptérre hurcoló és hazaküldeni próbáló belarusz olimpiai tisztviselők világossá tették a számára, hogy „biztosan büntetésre számíthat”, miután a közösségi médiában bírálta a csapat vezetőit.

Íme egy rövid áttekintés a belarusz helyzetről és a veszélyekről, amelyekkel azok szembesülnek, akik szembe mernek szállni a hatóságokkal.

A tüntetésekkel szembeni brutális fellépés

Közeledik a tavalyi, az ellenzék és a Nyugat szerint elcsaltnak tartott elnökválasztások első évfordulója – a voks után hónapokon át tartó tüntetéssorozat robbant ki Belaruszban. Tömegek vonultak az utcákra a szerintük meghamisított eredmény miatt, amelynek nyomán Aljakszandr Lukasenka megkezdte sorban hatodik elnöki ciklusát.

A hatóságok brutális karhatalmi fellépéssel válaszoltak a tiltakozásokra, amelyeken egyes esetekben kétszázezren vonultak utcára. A rendőrök több mint 35 ezer embert letartóztattak, és ezreket vertek meg. Az ellenzék vezető személyiségeit bebörtönözték vagy arra kényszerítették, hogy elhagyják az országot.

Lukasenka, aki 27 éve vaskézzel kormányozza Belaruszt, a külföld lakájainak nevezte ellenfeleit, az Egyesült Államokat és szövetségeseit pedig azzal vádolta, hogy kormánya megdöntésére készülnek.

Nincs limit: megtorlások

A belarusz hatóságok májusban újabb tanúbizonyságot tettek arról, hogy készek levadászni a másként gondolkodókat. A földre kényszerítették a Ryanair légitársaság Görögországból Litvániába tartó járatát. A Minszkben veszteglő gépre felszállva letartóztattak egy, a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót és barátnőjét.

Letartóztatása után Raman Prataszevicset több megrendezett interjúban is szerepeltették az állami televízióban. Az ellenzéki aktivista ezekben önkritikát gyakorolt, arról beszélt, hogy teljes mértékben együttműködik a nyomozókkal, elmondta, mennyire tiszteli Lukasenkát, és még sírva is fakadt. Szülei, az ellenzék és a Nyugat is elítélte és színjátéknak titulálta az interjúkat, amelyekre szerintük kényszerítették Prataszevicset.

Kedden az ukrán főváros, Kijev egyik parkjában felakasztva találtak egy fehérorosz aktivistát, aki Ukrajnában egy olyan csoportot vezetett, amely az üldöztetés elől menekülő belaruszokat segítette. A rendőrség közölte, vizsgálatot indít, hogy kiderítse: öngyilkosságról vagy öngyilkosságnak álcázott gyilkosságról van-e szó.

“Különleges egységeket küldtek”: megszólalt a felakasztva talált belarusz aktivista munkatársa
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:21 0:00

Szélesedő elnyomás

A fehérorosz hatóságok hónapokon át zaklatták és fenyegették az ellenzéki vezetőket és aktivistákat, az utóbbi hetekben pedig azzal folytatták, hogy több száz razziát tartottak független újságírók és aktivisták irodáiban és otthonában. Lukasenka „banditáknak és külföldi ügynököknek” nevezte őket, és megfogadta, hogy folytatja az ellenük indított „tisztogató műveletet”.

Belaruszban immár több mint ötven, nem kormányzati szervezetet fenyeget bezárás, köztük a Belarusz Újságírók Szövetségét, az ország legnagyobb és legtekintélyesebb médiaszervezetét, valamint a Belarusz PEN Klubot, a 2015-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett és Szvetlana Alekszijevics által vezetett írószövetséget.

Az elnyomás közepette Belarusz európai uniós szomszédai, Lengyelország és Litvánia határozottan kiálltak a tüntetők mellett, és menedéket nyújtottak a diktatúra elől menekülőknek. Lengyelország például gyorsan humanitárius vízumot adott Cimanouszkajának.

Lukasenka különösen odafigyel a sportra

A belarusz vezető kiemelt figyelmet szentel a sportnak: közel negyedszázadon át állt a Belarusz Nemzeti Olimpiai Bizottság élén, majd februárban átadta a posztot idősebb fiának. Az olimpia előtt Lukasenka szigorúan az olimpikonok értésére adta, hogy jobban teszik, ha kiemelkedő teljesítményt nyújtanak Tokióban.

„Ha turistának mennek oda, és semmit sem hoznak haza, akkor jobb, ha haza se jönnek” – mondta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság őt és fiát is eltiltotta a tokiói játékokon való megjelenéstől, és vizsgálatot indított a sportolók panaszai alapján, miszerint az országban zajló tüntetések leverése során nekik is kijutott a megtorlásokból és megfélemlítésekből.

„Lukasenka a rendszer kirakatának tartja a sportot, azt akarja, hogy ragyogó eredményeket érjen el, és minden kudarcot vagy vereséget személyes hírnevére és tekintélyére mért csapásként értékel – mondta Valerij Karbalevics független belarusz politikai elemző. Hozzáteszi, hogy a belarusz vezető számára – a sport az állami ideológia része.”

A keménykezű autoriter vezető haraggal fogadta, amikor a hatóság fellépése elleni tiltakozásként az év elején megfosztották Belaruszt a jégkorong-világbajnokság társrendezési jogától.

„Lukasenka úgy véli, hogy Belaruszt ellenségek veszik körül, és minden bírálatot egy nyugati összeesküvés részének tekint – teszi hozzá Karbalevics. – A Cimanouszkaja-ügyet is a nyugati ellenség újabb támadásának és a Belarusz elleni hibrid háború részének tartja.”

Sportolók a célkeresztben

Az elmúlt hónapokban számos olyan fehérorosz sportolót ért megtorlás, aki felszólalt a hatóságok ellen és támogatásáról biztosította a tüntetőket.

A fehérorosz kosárlabdasztár, Jelena Leucsanka volt WNBA-játékos októberben tizenöt napot töltött börtönben, miután békésen tiltakozott a hatóságok ellen. Később az AP-nek elmondta, hogy borzalmasak voltak a börtönkörülmények: a cellájában nem volt meleg víz és vécé, a rabok pedig matrac nélküli fémágyakon voltak kénytelenek aludni.

Maria Sakurót, a fehérorosz rögbiválogatott kapitányát és a strandrögbi-Európa-bajnokság bronzérmesét szintén tíz nap börtönbüntetésre ítélték, mert részt vett egy békés tiltakozáson.

A legendás olimpiai kalapácsvető Vagyim Gyevjatovszkijt szeptemberben menesztették az atlétikai szövetség éléről, miután egy Lukasenkát bíráló Facebook-posztot tett közzé.

Natalja Petrakovát, az egyik leghíresebb fehérorosz kézilabdázót pedig eltávolították a női kézilabda-válogatott vezetőedzői pozíciójából, mert aláírt egy tiltakozó levelet.

A Belarusz Sport Szolidaritás Alapítvány szerint összesen 124 sportoló ült börtönben vagy szembesült azzal, hogy elbocsátják vagy más egyéb megtorló intézkedést kell elszenvednie.

„Az országban uralkodó szörnyű helyzet a sportban is tükröződik” – mondta Vagyim Krivosejev, a sportalapítvány aktivistája.

„Az elnyomó gépezet minden ereje a sportolók ellen irányult, mert ki merték fejezni polgári álláspontjukat. A belarusz sportot gyors leépülés fenyegeti, mivel csak azok a sportolók léphetnek pályára, akik lojálisak a hatóságokhoz.”

Jurasz Karmanu és Vlagyimir Iszacsenkov írása.
XS
SM
MD
LG