A hét legnagyobb port felkavaró ügye a kínai adatgyűjtés volt. A Szabad Európa számolt be részleteiben először arról a kiszivárgott anyagról, amelyből kiderült, hogy egy kínai cég 2,4 millió emberről, köztük több mint 700 magyarról gyűjtött információkat. Az adatok az interneten nyíltan hozzáférhető helyekről, de jelszóval védett tartalmakból is származtak. Mint megírtuk, Orbán Viktor, Rogán Antal és Kósa Lajos gyerekei is szerepelnek a rejtélyes kínai cég által összeállított adatbázisban. Magyar politikusok és diplomaták mellett rendőrkapitányok és bírák is szerepelnek a gyűjtésben, és az is kiderül, mely állami vagyonelemek kelthették fel Kína érdeklődését.
Az átmeneti átvezénylés lehetősége nagy meglepetést okozott az orvosi béremelésről szóló megegyezés törvénybe öntött formájában. A Szabad Európának nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint ez a kitétel nem marad meg így, részletszabályokkal még át lehet alakítani. Kiss Norbert úgy látja, a béremelés finanszírozása valószínűleg a működő teljesítményfinanszírozási rendszerbe épül be. Mint fogalmazott, nem lenne szabad, hogy az önkormányzatoknak plusz terhet jelentsen a rendelőikben dolgozó orvosok béremelése, és a házirovosoknak is meg kellene ragadniuk az alkalmat a saját helyzetük rendezésére.
Kilakoltatott pap, kormányszóvivői ellentmondás
A lakása miatt gyűlt meg a baja a kolozsvári Szent Mihály plébániával Erdély egyetlen görögkatolikus papjának. Bazsó-Dombi Attila, római katolikus felesége és hat gyermekük szociális alapon, jelképes lakbérért kaptak egy lakást. Az albérleti szerződést két évre kötötték, bízva a plébános jóindulatában. Cikkünkben leírjuk, meddig volt elég a jóindulat, és mi volt a helyi főesperes első válasza megkeresésünkre.
Bár Magyarország “erős törvényi keretek” alapján támogatja a nemzeti kisebbségeket, fontos foglalkozni a roma polgárok által az élet szinte minden területén – az oktatásban, a munka világában, a lakhatásban és egészségügyi ellátásban - tapasztalható strukturális nehézségekkel – figyelmeztet az Európa Tanács hétfőn kiadott kisebbségi jelentése. A szankciókat és az érdekérvényesítés hiányát említi a roma közélet két ismert szereplője, amikor beszámoló értékelésére kértük őket.
Ellentmondásba keveredett a kormányfővel Kovács Zoltán kormányszóvivő. A Financial Times-nak írt véleménycikkében az államtitkár azt állítja, hogy az egyetem elküldésének semmilyen politikai indíttatása nem volt, és Soros György személyéhez se volt semmi köze. Munkatársunk összegyűjtötte Orbán Viktor miniszterelnök 2017-es nyilatkozatait, amelyekben például „politikai mellékhadszíntérnek” nevezte az egyetemet.
A rosszabb anyagi helyzetben élőknek is elérhetővé kéne tenni az Erasmust – mondta a Szabad Európának adott interjúban Petra Kammerevert EP-képviselő. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) korábbi elnöke, szociáldemokrata politikus úgy tapasztalta, a szavak szintjén mindenki támogatja az elképzelést az EU-ban, de ha pénzt is kéne adni, hirtelen kihátrálnak. Megkérdeztük Navracsics Tibort, az EU volt oktatási biztosát is, aki az ösztöndíjak kapcsán elismerte, hogy a program mindig is egy nyugat-európai középosztálybeli lehetőség volt. Az ő biztosként töltött hivatali idejében igyekeztek a kevésbé tehetősebbeknek is elérhetővé tenni az Erasmust, de erre ebben a helyzetben már nem sok esélyt lát. Holott hasznos lenne, mert „megnyit egy olyan tapasztalati lehetőséget, amivel a magyarok is megélhetik azt, hogy milyen európainak lenni” – fogalmazott a volt biztos, fideszes politikus.
Női egyenjogúság? 257 év múlva
Hosszú ideje képtelen egységes álláspontra jutni az Európai Bizottság a női egyenjogúság kérdésében is. A nők részvételéről a cégvezetésben szóló javaslat 2013 óta fekszik az uniós tagállamok asztalán. Jelenleg a legnagyobb, tőzsdén jegyzett európai cégek irányító testületeiben a nők aránya még az egyharmadot sem éri el, és egy előrejelzés szerint ebben az ütemben haladva 257 év kell, hogy egyenlő szintre jusson a két nem.
A koronavírus okozta fertőzés terjedése nemcsak az oktatási lehetőségeket alakította át, de sok tanulsággal szolgált a válságkezelések menetéről is. Az Európai Unió először kiadott regionális és helyi Barométere szerint nem elég tagállamok szintjén vizsgálni az olyan problémákat, mint a járvány, de mélyebbre kell hatolni, és a régiókra, városokra koncentrálni, ha hatékony megoldást akarunk. A jelentés kiemeli, hogy oda kell figyelni, nehogy „digitális szakadék” alakuljon ki a városi és vidéki területek, a nagy- és kisvállalatok, a digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók és a nem rendelkezők között.
Korán kezdődött az amerikai elnökválasztás kampánya, az év elején a figyelem középpontjába került ügy szálai Ukrajnába vezettek. A Donald Trump elnök elleni februári vádeljárásban – melynek során a demokrata többségű Képviselőház megvádolta, a republikánus többségű Szenátus pedig felmentette az elnököt – a legfontosabb állítás az volt, hogy Trump “hivatali jogkörét felhasználva nyomást gyakorolt” a kijevi kormányra, hogy “az ő érdekében beavatkozzon egy amerikai választásba”. Elemzésünk azt latolgatja, milyen jelenleg az Egyesült Államok politikája a 44 millió lakosú európai országgal, és ez hogyan változhat a választások után.
Keleti szomszédunkból érkezett hír az is, hogy otthagyja a Naftogaz ukrán állami gázipari cég felügyelőtanácsát Amos Hochstein egykori amerikai külügyi illetékes, mert nehezen viseli a korrupciót. A lemondás újabb figyelmeztetés arról, hogy a kijevi reformokat nem feltétlenül támogatják a nagyhatalmú politikusok és oligarchák. Volodimir Zelenszkij meglepetésszerű, 2019-es elnökválasztási győzelme után továbbra is akadozik a gazdaság megtisztítása, és alábbhagyott az optimizmus.
Külpolitikai cikkeinkből megtudhatja még, hogy hat magas rangú orosz tisztségviselőt és egy állami laboratóriumot is szankciókkal sújt az EU és az Egyesült Királyság Alekszej Navalnij feltételezett megmérgezése miatt, illetve hogy lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz államfő, mert „nem szeretett volna erőszakot alkalmazni saját polgáraival szemben”.
Nem tartott sokáig a tűzszünet Hegyi-Karabahban sem. Egy nappal a múlt hétvégi megegyezés után az azeri Gandzsa városát bombázták, videónkban bemutatjuk a térfigyelő kamerák felvételét a támadásról.
Érdemes megnézni infografikánkat is az évtizedek óta hatalmon lévő vezetőkről, vagy Kína romló nemzetközi megítéléséről.
