Márki-Zay Péter szerint megbukott az összefogás modellje, Karácsony Gergely szerint pedig nem elég anti-Fidesznek lenni. Nikola Gruevszkit kitiltották az USA-ból, a Tilos Rádió elveszítheti frekvenciáját, Surányi György pedig a várható megszorításokról beszélt a Szabad Európának. Ukrajnában egyre több a civil áldozat, és nem látszik semmi jele annak, hogy Oroszország csökkentené a támadások intenzitását. Ez történt a héten.
Márki-Zay és Karácsony is értékelte a választások eredményét
Megbukott az a modell, hogy a Fideszt a pártok összefogásával lehet legyőzni, mondta a Szabad Európának adott interjújában Márki-Zay Péter. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje beszél a kampányról, hogy hogyan működött a mindennapokban. Az is szóba kerül, hogy nem minden párt volt egyformán lelkes a választások előtt. M.-Z.P. szerint volt olyan párt, amelyik egyáltalán nem akart adni pénzt a közös kampányra, és olyan is, amelyik nem hitt a győzelemben, csak a saját frakciójának méretét akarta növelni. Az erőszakmentes, de radikális ellenállás meghirdetésével mintha a korábbi, „ellenzékváltós” időszaka köszönne vissza. Már a mérsékelt jobboldali párt előkészítésén dolgozik.
„Akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata”, mondta a választások utáni első interjújában Karácsony Gergely. Szerinte nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta a vereségüket, és ha az ellenzék úgy definiálja magát, hogy ő a nem Fidesz, akkor soha nem lesz elég szavazója. A főpolgármester úgy véli, hogy az emberek többsége számára a demokrácia nem formális intézményeket jelent, hanem a biztos megélhetést, így viszont társadalmi többsége csak olyan politikának lesz, amely az elit mellett annak az alsó középosztálynak is megnyugvást ad, amelyik most a Fideszhez menekült, mert úgy érezte, hogy ott van biztonságban.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy autómentes lesz a pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső, feltehetően az Erzsébet hídig tartó szakasza. A kivitelezést a 3-as metró középső szakaszának felújítása után, a jövő év első felében kezdik meg.
Budapest helyzetéről a fővárosi közgyűlés parlamenti választások utáni első ülésén beszélt Karácsony. Mint mondta, a fővárosnak forrásokra van szüksége. „A pisztoly sajnos ott van a halántékunkon, a kéz ugyanaz, az ujj már rajta van a ravaszon, de még nem húzták meg a ravaszt.” A város működéséhez ugyanis harmincmilliárdos hitelre lenne szükség, de a hitelfelvételhez kell a kormány engedélye is. A főpolgármester szerint „pokoli nehéz két és fél év következik”. Példaként az iparűzési adó kompenzációját említette a főpolgármestert, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egyes önkormányzatoknak kompenzálja a kieső pénzt, a fővárosnak pedig nem. Karácsony Gergely szükségesnek nevezte a BKV-nál az energiaár-robbanás miatti, 17 milliárd forintos pluszkiadás kompenzációját is. Azt mondta, hogy a fővárostól az elmúlt bő két és fél évben közel kétszázmilliárd forint forrást vontak el.
Magyar jogállamiság, kitiltott Gruevszki, várható megszorítások
Az Európai Bizottság magyar jogállamiságról szóló jelentéséről tárgyaltak az uniós tagállamok képviselői, ahol elhangzott az is, hogy hiába szerez nagy többséget egy politikai erő, a kisebbségek jogait garantálni kell. A megbeszélésen szóba került a magyar igazságszolgáltatás helyzete, a korrupciós viszonyok, a médiaviszonyok, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere is. Ezeken a területeken találtak ugyanis leginkább problémákat, de maga a jogállamisági jelentés ennél több területre terjed ki.
Nikola Gruevszki volt Észak-Macedón miniszterelnök felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Gruevszkit egy olyan elnöki rendelet alapján helyezték szankciók alá, amellyel azokat a személyeket büntetik, akik tevékenységükkel hozzájárultak a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának aláásásához. A szankciók alá vont személyek nem léphetnek be az Egyesült Államok területére, és befagyasztják az országban lévő vagyonukat. Gruevszkit korrupciós bűncselekmények miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, amely elől Budapestre szökött.
Nincs csődhelyzet, de megszorításokra szükség van, akárminek is fogja hívni a kormány, mondta a Szabad Európának Surányi György. A jegybank korábbi elnöke szerint az infláció hirtelen meglódulása is megszorításként értelmezhető, hiszen a bérnövekedések kétharmadát elviszi a fogyasztói árak emelkedése. Úgy gondolja, hogy ugyanígy megszorítás volt az áfakulcs 27 százalékra emelése 2011-ben.
Nem hosszabbította meg a Tilos Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács, ismételt és súlyos jogsértésekre hivatkoztak. Hasonló indokokkal nem kapott hosszabbítást korábban a Klubrádió és a Civil Rádió sem. A Médiatanács azt is jelezte, hogy szeretné minél hamarabb kiírni a pályázatot a Tilos Rádió frekvenciájára.
Egyre több a civil áldozat Ukrajnában, nem látszik a háború vége
Az ukrán vezetés szerint az orosz erők nap mint nap gyilkoltak meg civileket Ukrajnában. Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze arról beszélt, hogy csak a Kijevi régióban már 1222 holttestet találtak. Azt is elmondta, hogy ötszáz feltételezett háborús bűnöst azonosítottak eddig, és hozzátette: legalább 5600 feltételezett háborús bűncselekményről van szó.
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere pedig arról beszélt, hogy mintegy 21 ezer civilt gyilkolhattak meg az ostromlott dél-ukrajnai kikötővárosban. Mariupol továbbra is komoly támadások alatt áll.
Sweet Home, azaz Édes Otthon negyednek hívták Irpinynek ezt a részét, ahol most, az orosz csapatok visszavonulása után mást sem látni, csak romokat. A Szabad Európa helyi szerkesztőségének tudósítója járt a helyszínen, videóban mutatja be, milyen pusztítást végzett ott a háború.
Egyelőre nem látszik, mikor lehetne vége a háborúnak. Pesszimistán nyilatkozott az orosz elnökkel folytatott tárgyalása után az osztrák kancellár. Vlagyimir Putyin Moszkva melletti rezidenciáján fogadta Karl Nehammert, aki néhány nappal korábban Kijevben tárgyalt az ukrán elnökkel. A tárgyalás után az osztrák kancellár nagyon közvetlen, nyílt és nehéz tárgyalásként jellemezte a találkozót. Nehammer azt mondta, az oroszok nyilvánvalóan az átfogó kelet-ukrajnai offenzívát készítik elő.
A háború jelentős hatással van az európai biztonságpolitikára is. Az orosz fenyegetés miatt Finnország és Svédország is feladná eddigi függetlenségét, és csatlakozni készülnek a NATO-hoz. Finnország miniszterelnöke azt mondja, hogy Helsinki heteken belül meghozza a döntést NATO-csatlakozási kérelméről az oroszok indokolatlan ukrajnai inváziója nyomán.
Ráadásul egyre több bizonyíték kerül elő arról, mi mindent művelnek az orosz katonák az elfoglalt területeken. Halált és pusztítást hagytak maguk után az orosz csapatok, amikor április 1-jén kivonultak tizenöt, Kijev melletti faluból, köztük Nova Baszanból. A Szabad Európa helyi szerkesztőségének fotósa, Szerhij Nuzsnyenko a helyszínen járt.
„Oroszország kalapja alatt van a magyar kormány” – mondta a Szabad Európának adott interjúban Tompa Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke. A kárpátaljai születésű Tompa Tibor Kijevben végezte az egyetemet, és negyven éve jórészt ott él. Menedzser, vállalkozóképzéssel foglalkozik. Kijevben lakása, a főváros melletti Makarivban háza van. Makarivban súlyos harcok voltak, ő március 5-én jött el Kijevről Kárpátaljára. Tompa az interjúban elmondja, hogyan élték meg a háború első napjait, és hogy mit hagytak maguk után az északról visszavonuló oroszok. „Hiába, hogy a falukból elmentek a ruszkik, aknákat és robbanószereket hagytak még a kocsiban és a mosógépben is.” Az interjúban többek között szóba kerül a kárpátaljai magyarok helyzete, a hadkötelezettség és a magyar kormány ukrajnai megítélése is.
Több mint négymillió menekült hagyta már el Ukrajnát, közülük több mint félmillióan érkeztek Magyarországra. Azt viszont nehéz felmérni, hány menekült van ma is az országban. Az idegenrendészeti hatóság, az UNHCR és a Migration Aid civil szervezet segített tisztázni a kérdést.
