Orbán Viktor mostanában már nem tekintené magát „Putyin pincsijének", és Kínával is egyre szorosabbra fűzné viszonyt már több mint egy évtizede. Ez a Fidesz szavazóinál is meglátszik, akik a legfrissebb felmérés szerint kiugróan erősen szeretnék a Kínai Kommunista Párt minél erősebb befolyását Magyarországon. Még a NATO- és EU-ellenes kínai-orosz szövetkezést is inkább kedvezőnek tartják a párt támogatói.
„Míg az Európai Unió tagországai közösen próbálnak megoldást találni az orosz energiaimport problémájára, nem értjük, a magyar miniszterelnök miért kerüli meg uniós partnereinket, miért jár titokzatos külön utakon"
– közölte a Fidesz még 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel.
"[Mi] magunk miatt akarunk a Nyugathoz tartozni, mert függetlenek és erősek akarunk lenni, és nekünk Keleten nincs semmi keresnivalónk, ott nekünk semmilyen babér sem terem, csak alárendeltség, és kiszolgáltatottság. (...) Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt már mindenki kezdi veszedelmesnek látni"
– magyarázta Orbán Viktor az Oroszországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzése ellen még 2007-ben. Azóta nagy utat járt be a Fidesz és tábora, ma már ugyanezt pont ellenkezőképp látják.
Különösen a 2009-es fordulat volt feltűnő, amikor Orbán Viktor váratlanul elment a putyini Egységes Oroszország kongresszusára.
Ezzel párhuzamosan a Fidesz irányítása alatt lévő médiatermékek szinte egyik napról a másikra hajtottak végre 180 fokos fordulatot a témában, a folyamatosan kommunistázós, elvtársazós, szinte ruszofób hangvételről a Putyint minden körülmények közt támogató tartalmakra. Ez pedig azóta is tart, csak már az évek során példátlan méretűre növelt pártmédia segítségével.
Közel sem lett akkora visszhangja, de Orbán Viktor egyébként az orosz bejelentkezés után pár héttel később már Kínába sietett, hogy személyesen tudjon ismerkedni a helyi kommunista párt vezetőivel. Majd 2010-es választási győzelme után gyorsan meg is hirdette nyugati orientációval szembeni "keleti nyitás" politikáját.
Mára Orbán Viktor maradt Putyin egyetlen szövetségese az EU-ban, és Kínától Iránig inkább a diktatúrákkal próbál szorosabb kapcsolatokat építeni az ország a nyugati országok helyett.
Mindezek a Fidesz táborán is meglátszanak a legújabb a közvélemény-kutatás alapján, amely a Kínáról alkotott hazai képet igyekezett felmérni.
A kommunista Kína a fideszesek vágya
Azt már a korábbi, magyar választások utáni közvélemény-kutatásokból is látni lehetett, hogy a fideszesek lelkesedését Putyin iránt az sem törte le, hogy az orosz sereg megpróbálta lerohanni Magyarország szomszédját.
Már a 444.hu felméréséből is az látszott emellett, hogy még Putyinnál, vagy Fideszt az uniós felelősségre vonástól rendre megvédő Németországnál is népszerűbb a fideszeseknél Kína.
Azt tavalyi kutatásokból tudjuk, hogy bár a régióban mindenhol kiemelt téma volt az IT-biztonság, Kína és a Huawei nyomulása, Magyarországon egyáltalán nem. Még a kiugróan drágának és értelmetlennek tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal sem ütötte át igazán a magyarok ingerküszöbét. Hazánkban végül csak a Fudan egyetem körüli botrányok irányították rá a figyelmet arra, hogy Kínával foglalkozni kell.
A Közép-európai Ázsia Kutató Központ mostani, pontosabban áprilisi felméréséből hasonló kép rajzolódik ki.
Anyagi okokból csak nyolc kérdést tudtak feltenni, de ebből is egyértelműen az látszott, hogy a Fidesz támogatóinak nagyjából kétharmada túlnyomórészt pozitívan lát Kínával kapcsolatban szinte minden kérdést, míg a nem fideszesek hasonló arányban negatívan látja a kommunista országgal való magyar kapcsolatokat.
Ez szerintük arra vezethető vissza, hogy leginkább a belpolitikai látásmód vetül a választóknál a külpolitikai kérdésekre is a, a Fudan egyetem beruházásának megítélésétől a kínai IT-biztonsági kérdésekig.
Pártpreferencia alapján az látszik, hogy tetszőleges témabeli kérdésben a fideszesek óriási többsége, 60-85%-uk pozitívan ítéli meg a kínai álláspontokat és a kínai-magyar kapcsolatokat.
Míg az ellenzékiek csaknem háromnegyede látta rossznak a kínai kommunista párt növekvő befolyását Magyarországon.
Kissé általánosabban rákérdeztek a felmérésben a Fudan-ügyre is. Egészen pontosan úgy, hogy válaszadó szerint mennyire kívánatos a növekvő kínai jelenlét a magyar tudományban és felsőoktatásban.
Eszerint a magyarok szűk többsége, 52 százaléka szerint ez inkább kedvező, és csak 5 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben. Pártszimpátia alapján ezt az ellenzékiek szinte teljes mértékben elutasítják, a fideszeseknél viszont ennél kevés téma lehet népszerűbb.
Arra külön nem volt mód rákérdezni, hogy egyébként milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak a válaszadók például a Fudan lehetséges magyarországi megjelenésében.
A Medián segítségével a választások utáni két hétben kérdeztek meg egy több mint ezerfős mintát. Azt nem írták, hogy a minta reprezentatív lenne, de az leírás szerint az ország "egész területét lefedte, különböző típusú településekkel" és az életkor szerinti megoszlást is megadták.
Miközben a nyugati és a régiós országok biztonsági szempontból egyre inkább védenék a nemzeti IT-infrastruktúrájukat a kínai lehallgatási és befolyásolási lehetőségektől, Magyarország fele több kínai befolyást szeretne a hazai informatikai iparágban. Ennél a kérdésnél a válaszadók tizede nem tudta megítélni a kérdést.
Viszont az elsöprő többség úgy nyilatkozott, hogy már most is nagy a kínai befolyás a hazai IT-szektorban.
A válaszadók szerint a Covid alatt leginkább az EU segített Magyarországnak, de Kína nem sokkal maradt le. Kína, Oroszország és a magyar kormány is különösen erős dezinformációs kampányt folytatott a járvány alatt.
Kína jó szereplése azért is érdekes, mert pont a magyar kormány kiugróan drágán vette meg a bizonytalan, és előzetesen is messze a legrosszabb hatékonyságúnak tűnő kínai vakcinát. A kínai Sinopharm terméke a magyar adatok szerint például a 80 éven felüliek felénél lényegében egyáltalán nem működött. Az adatszolgáltatás megtagadása miatt azóta sem tudni, hogy hány ezer magyar életét követelte ez a hiba.
Többek közt ennek eredményeképp is a magyar járványkezelés a világ legrosszabbjai közé került a járványban közvetlenül elhunyt regisztrált koronavírusos halálozások alapján. A közvetett áldozatokról szintén az adatszolgáltatás megtagadása miatt nem tudni sokat.
Az USA lemaradása meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy az országban hatékonyabb vakcinákat fejlesztettek ki, gyorsabban, és sokkal több segítséget nyújtottak a világnak, mint Kína vagy Oroszország. De az adományaikat nem Magyarországnak, hanem szegényebb országoknak szánták.
Itt is óriási volt a fideszes-nem fideszes megosztottság. A Fidesz támogatóinak csaknem 90 százaléka tartotta kedvezőnek Kína szerepét a magyar járványkezelésben. A többiek 60 százalékban inkább károsnak tartották.
A kutatás nem tudott mélyebben rákérdezni erre, de a 10-ből 6 fideszes még azt is előnyösnek tartotta, hogy Kína és Oroszország együttműködése erősödött az elmúlt években. Miközben ez a fajta együttműködés egyértelműen a nyugati országok, az EU és a NATO ellen szerveződik. Magyarország pedig mindkét szövetségnek aktív tagja.
