Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért állnak ennyi ideig a vakcinák az államnál?


Úgy tűnik, átlagosan csaknem 2,5-3 hét telik el aközött, hogy beérkezett egy szállítmány oltás az országba, és ténylegesen be is adják. Az adatok azt mutatják, hogy az oltások üteme nem függ attól, mekkora vakcinakészletek vannak, valami mástól függ. A fel nem használt oltások száma közben egyre nő, már 1,6 milliónál járunk.

Az oltások beadási üteme azért fontos probléma, mert még most is emberéletek százai vagy akár ezrei múlhatnak azon, hogy három hét-e megszervezni egy oltás kiosztását, vagy mondjuk a harmada.

Szervezzék meg a háziorvosok

Ha van bőven rendelkezésre álló oltás, akkor ez a szervezési feladat a kulcs. Az oltások pontos megszervezése leginkább a háziorvosok feladata nálunk. Maga az oltás beadása a legegyszerűbb, lényegében bárki képes lehet beleszúrni egy tűt egy másik ember vállába, magyarázta nemrég Szabad Zoltán háziorvos.

„Amikor oltópontra kell szerveznünk a pácienseket, akkor megkapjuk az oltóanyag nevét, és megírják, hogy a szintén csatolt listából, követve a sorrendet, hány beteget szervezzünk. Ilyenkor még nem tudjuk, mikor lesz az oltásuk, és hol, az néhány nappal később szokott kiderülni, és akkor újra kell telefonálnunk. Tegnap ez például úgy volt, hogy 18 órakor jött az e-mail az időpontokkal és hellyel, és az ma 11:00 és 11:30 volt, tehát nagyon gyorsan kellett kiértesíteni 19 pácienst, miközben 20 másik nevét kellett leadni. Mindez alatt rendeltünk és helyben oltottunk is” – mondta nemrég egy fővárosi háziorvos a Szabad Európának.

Hallottunk olyan esetről is, amikor pénteken vagy szombaton érkezett meg a lista hétfői határidővel. Itt olvashat részletesebben is arról, hogy a háziorvosok mikkel néznek szembe a gyakorlatban.

A szervezési, adminisztrációs feladatok döntő részét pedig valószínűleg nem a 60 év körüli átlagéletkorú háziorvosoknak lenne hatékony csinálniuk, mert ezek nem egészségügyi képzettséget igényelnek, hanem statisztikai-informatikai tudást és adategyeztető telefonálást.

A kormány álláspontja: „baloldali hazugság”

Az oltások megszervezése nem átlátható Magyarországon. Az is állandóan bizonytalan vagy sűrűn változik, hogy valójában mennyire súlyos az aktuális helyzet, mi a pontos cél és ehhez mit szeretnénk csinálni.

Gyakorlatilag vakon repülünk

mondta el a kormányzati tájékoztatásról Balkányi László, az Európai Járványügyi Központ korábbi tudásmenedzsere.

Orbán Viktor viszont múlt pénteken épp az átláthatóság ellen érvelt. Bejelentette, hogy azért nem árulja el az érkező vakcinaszállítmányok pontos menetrendjét, mert akkor az emberek összevissza beszélnének ettől, főleg a közösségi médiában. Egyben bejelentette, hogy az igazságot csak ő vagy Müller Cecília fogja elmondani, senki másnak ne higgyen senki.

Hasonlóan reagált nemrég például az Országos Kórházi Főigazgatóság csak épp az ózdi kórházi információk kapcsán. Szerintük „​hazugság”​ volt az ózdi kórházigazgató beszámolója a kórházuk túlterheltségéről, nincs ott túlterheltség.

Vagy hasonlóan a kormányzati tájékoztatás szerint legújabban „baloldali hazugság”, hogy több mint egymillió fel nem használt vakcina állna a kormánynál. Noha ezzel a saját adataikat minősítenék hazugságnak.

A számokat egyébként nem is cáfolták, az állami tájékoztatás állítása annyi volt, hogy „minden, az országba érkező vakcinát rövid időn belül kiszállítanak az oltópontokra és a háziorvosokhoz”.

Az állam szerint két nap is lehetne, de 17-20 nap az a rövid idő, amíg be is adják

Ilyés Márton, a Momentum gazdaságpolitikusa posztolt arról a Facebookon, hogy:

  • a legutóbbi időkben 17 napig tartott, míg egy Magyarországra érkezett vakcinát be is adnak valakinek. (Március végére ez az érték egyébként újra 20 napnál jár.)
  • Teljesen mindegy, mennyi oltás van már az országban, a beoltottak száma csak lineárisan növekszik. Ez azt mutatja, hogy nem a rendelkezésre álló oltások számától függ az, milyen gyorsan tudják beadni ezeket, hanem a hazai szervezés sajátosságaitól.
Az adatok szerint a nem a vakcinakészlet a gátja a gyorsabb oltási ütemnek. Hiába ugrik nagyobbakat a teljes vakcinakészlet, ettől nem változik a legalább egy oltást kapottak száma, és az ettől függő összes beadott dózis sem. Ezrek életét menthetné meg, ha nem 20 nap alatt jutna el az oltás az emberekhez, hanem mondjuk egy hét alatt.
Az adatok szerint a nem a vakcinakészlet a gátja a gyorsabb oltási ütemnek. Hiába ugrik nagyobbakat a teljes vakcinakészlet, ettől nem változik a legalább egy oltást kapottak száma, és az ettől függő összes beadott dózis sem. Ezrek életét menthetné meg, ha nem 20 nap alatt jutna el az oltás az emberekhez, hanem mondjuk egy hét alatt.

Ilyés Márton állítása szerint beszélt egy olyan szakemberrel, aki a hazai oltások kiosztásának megszervezésében dolgozik. Az ő elmondása alapján a megérkező vakcinák először központi raktárba kerülnek. Ezután a Nemzeti Népegészségügyi Központ ellenőrzi a szállítmány dokumentációját, ez az úgynevezett „felszabadítás”. Az érintett szerint ez jellemzően nem vesz igénybe többet 3-4 napnál.

Majd a megbízott gyógyszer–nagykereskedő kiszállítja közvetlenül az oltópontokra vagy a megyei raktáraiba. Ez egy napnál többet nem igényelhet. A helyi szintű szétosztás és a konkrét oltás is legfeljebb 1-2 napot igényelhetne egy feszesen szervezett rendszerben. Ez 17-20 helyett legfeljebb 7 napot igényelne így.

Mi történik a maradék 10-13 napban? Amikor egy nap késlekedés is emberek százainak életébe kerülhet, akkor ez egyáltalán nem mindegy.

Hova tűnt 700 ezer oltás?

Az állami szereplők nagyon ritkán beszélnek erről, újságírói kérdésekre pedig nem válaszolnak a hazai illetékesek ez ügyben. Az elérhető információk viszont ugyanezt erősítik meg.

György István államtitkár keddi tájékoztatásában még gyorsabb lehetséges ütemet jelentett be. Elmondása alapján a kedden beérkezett Pfizer-termékeket már fel fogják használni a pedagógusok csütörtökön kezdődő oltásához. Eszerint a Pfizernél 3 napos átfutási idővel is lehetséges lenne az oltás az átlagosan csaknem három heteshez képest.

Hasonlóról beszélt Orbán Viktor is múlt hét pénteken. Akkor is megerősítette, hogy „több napot” vehet igénybe a vakcinák felszabadítása. Hozzátéve, hogy szerinte bizonyos körülmények mellett akár több hetet is igénybe vehet, de hasonlóról csak egyszer volt hír: amikor a legelső orosz vakcinaszállítmány megérkezett, azt 3 hétig vizsgálta az NNK még január végétől.

A minszterelnök a készletekről elmondta, hogy beadtak addig 2,4 millió dózist, „... van 250 ezer feloldásra váró orosz vakcinánk ... És van 517 ezer vakcinánk szintén raktárban, ami a második oltásra vár.” Ez kerekítve 3,17 millió dózis, csakhogy a szintén aznapi tájékoztatás szerint 3,84 millió adagot vett már át a kormány.

Hova tűnt durván 700 ezer adag oltás? Biztosan nem az a válasz, hogy kiszállítás alatt vannak, mert ennyi oltást nagyjából két hét alatt tud beadni az ország a jelenlegi szervezési megoldásaival.

Nagyobb tartalékolás = több halott
Bármikor rá lehet mondani az összes fel nem használt oltásra, hogy az mind a tartalék. De egy járvány alatt nem lenne észszerű, amikor már az első oltás is érdemi segítséget jelent, és a készletek egyre csak növekednek. Ezt a kormány is pontosan így gondolja. „Minden rendelkezésre álló és beérkező vakcinaszállítmányt teljes mennyiségben és mielőbb igyekszünk bekapcsolni az oltásba”, áll rendre a kormányzati tájékoztatókban. Emellett pedig még abból se lenne senkinek semmi különösebb hátránya, ha a tervezett második oltását esetleg pár nappal később kapná meg.

A kínai vakcinák elsöprő többsége már hetekkel előtte megérkezett, Orbán sem beszélt arról, hogy bármely más termék felszabadításra várna bármilyen okból. Később az is kiderült, hogy az orosz termék felszabadítása összesen 7 napot vett igénybe, mert az említett 250 ezres szállítmány előző vasárnap éjjel futott be, most hétfőre pedig fel is szabadították.

A tartaléknak kinevezett termékekkel együtt így több mint 1,2 millió fel nem használt oltás volt a kormánynál pénteken. Ez a szám egyébként folyamatosan nő, szerdára már csaknem 1,6 millió fel nem használt oltás állt a kormánynál.

Egy részük tényleg csak papíron létezhet már
A kisebb, háziorvosi, kórházi oltópontok fő hátránya a fertőzésveszély mellett a kisebb kapacitás. Ez a hazai központi oltási szabályokkal együtt azt eredményezi, hogy ha bizonyos típusoknál bármilyen okból mégse tudják beadni minden aznapra tervezettnek az oltást, akkor sokszor nem megoldható pillanatok alatt odaszervezni új jogosultakat. Így a a vakcinák egy részét ki kell dobni, hiszen tilos őket visszafagyasztani. Rákérdeztünk az orvosi kamaránál az így kárba veszett vakcinák becsült arányára, közreadjuk, ha válaszolnak.

Mi az, ami nem fogy?

Az európai járványügyi hivatal (ECDC) felé közlik az országok, hogy miből mennyit használtak fel, így onnét tudhatjuk ezt az arányt. Itt az látszik, hogy az AstraZenecát leszámítva mindenből jócskán lehet még a magyar államnál.

Az ábra csak nagyságrendi áttekintésre szolgál, az ECDC-nek küldött adataink lehet, hogy még hétfőiek, a legfrissebben elérhető állami tájékoztatás a készletekről viszont keddi. Egy napnyi különbség viszont nem okozhat komoly eltéréseket az arányokban.
Az ábra csak nagyságrendi áttekintésre szolgál, az ECDC-nek küldött adataink lehet, hogy még hétfőiek, a legfrissebben elérhető állami tájékoztatás a készletekről viszont keddi. Egy napnyi különbség viszont nem okozhat komoly eltéréseket az arányokban.

Ezene belül úgy tűnik, hogy lényegesen kevésbé működik a keleti termékek kiosztása, a kormánynál lévő készletek több mint felét ezek adják.

Nem tudni, miért nem sikerül gyorsabban kiosztani ezeket. De nem kizárt, hogy a lakosság átlagosan lényegesen jobban tart az EU által nem ellenőrzött vakcináktól, miközben egy Pfizer vagy Moderna oltásért három napot lehet sorakoztatni kismamák tömegeit is.

De a nyugati oltásokat is el lehetne gyorsabban használni. A kormány ugyan nem árulja el az oltások szállítási menetrendjét, de az ír közegészségügy(HSE) vezetője, Paul Reid nemrég elmondta, hogy Írország egymillió dózist vár az uniós beszerzésből áprilisra. Emellett egy-egy milliót májusra és júniusra.

Az uniós beszerzési szabályok szerint viszont a gyártóknak lakosságarányosan kell szállítaniuk. Így Írország nem kaphat egymillió dózist áprilisban anélkül, hogy a kétszer népesebb Magyarország ne kapjon nagyjából kétmillió adag nyugati vakcinát ugyanúgy havonta a második negyedévben.

Ezt Orbán Viktor is alátámasztotta, már ősszel arról beszélt, hogy áprilistól várhatóak a nagyobb mennyiségű szállítmányok az uniós beszerzésből. És március végén is elmondta, hogy lényegesen többet terveznek oltani április-májusban, illetve a keleti termékből is „legalább annyi” fog beérkezni, mint nyugati, „itt sokmilliós tételről beszélünk”. Ide tartozik, hogy bár a kormány ezt kihagyja a tájékoztatásaiból, régóta jelentős csúszásban van az orosz gyártó, de talán áprilisra nekik is sikerül úrrá lenniük a gyártási problémáikon.

MOK: Stadionokban, színházakban, iskolákban kellene oltani

Márciusban átlagosan naponta 43 ezer embernek tudta a hazai rendszer megszervezni az első oltását, összesen 1,3 milliónak. A hónap végére összegyűlt már csaknem 1,6 millió fel nem használt oltás is. A jelenleginél lényegesen gyorsabb oltási ütem nélkül viszont annyit fognak elérni a „sokmilliós tételek”, hogy áprilisban még több raktárhelyet kell majd bérelni.

Vannak viszont első kézből származó javaslatok is arra, hogy hogyan lehetne ügyesebben megszervezni az oltási rendszert. A Magyar Orvosi Kamara nemrég javaslatokat küldött Pintér Sándor belügyminiszternek többek közt az oltási rendszerrel kapcsolatban is. Ezek közé tartozik például, hogy:

  • az oltások döntő részét szervező háziorvosok számára „egyre tarthatalanabbá” válik az egyre csak bonyolított bürokrácia. Segítség lenne nekik, ha nem egyre több, hanem egyre kevesebb helyre kellene adminisztrálniuk.
  • Nem kellene minden érdemi döntési jogkört az állami központnál hagyni, az egyenmegoldásoknál helyben jobb döntéseket lehetne hozni a kiélezett helyezetben, ha lenne rá mód.
  • Nagy légterű stadionokban, színházakban, iskolákban kellene oltani a kis háziorvosi rendelők és a kórházi oltópontok helyett.
XS
SM
MD
LG