Orbán Viktor ellenezte, de nem vétózta meg az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Zöld jelzést kapott Brüsszeltől a magyar kormány tízmilliárdja. Szuverenitásvédelmi Hivatal: 33 év után a titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Orbán Viktor ellenezte, de nem vétózta meg az ukrán EU-csatlakozási tárgyalás megkezdését
Az európai uniós tagországok vezetői csütörtök este Orbán Viktor tartózkodása mellett megállapodtak a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Ukrajnával és Moldovával. A magyar miniszterelnök ellenezte a döntést, e heti parlamenti felszólalásában az ukrán EU-tagság gondolatát abszurdnak, nevetségesnek, komolytalannak nevezte, de végül nem állt az útjába.
Friss podcastunkban is az évzáró EU-csúcs volt a legfőbb téma állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal, aki elmondta, hogy mindenki a magyar kormányfő taktikáját találgatja.
Egy másik cikkünkben arról számoltunk be, hogy a magyar miniszterelnök eközben bolgár kollégáját is vétóval fenyegette meg, hangsúlyozva, hogy kormánya nem fogja támogatni az ország csatlakozását a schengeni övezethez, amennyiben Szófia nem áll el az orosz földgáz tranzitdíjának növelésétől.
Megkapta a zöld jelzést Brüsszeltől a magyar kormány tízmilliárdja
Az Európai Bizottság pozitív értékelést adott ki a horizontális feljogosító feltételek Magyarország általi teljesítéséről, megnyitva az utat tízmilliárd euró kohéziós politikai forrás 2030-ig történő felhasználása előtt. Az EP négy pártcsoportjának vezetői levélben tiltakoztak a döntés miatt.
Egy másik cikkünkben a miniszterelnök politikai igazgatójának friss lapinterjúját ismertettük, amelyben Orbán Balázs arról beszélt, hogy a kormány a jogállamisági problémák miatt felfüggesztett mintegy harmincmilliárd euró fejében hajlandó lenne átengedni az Ukrajnának szánt támogatási csomagot az EU-ban.
Szuverenitásvédelmi Hivatal: 33 év után a titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat
A Fidesz-propaganda kiszolgálója, választási kampányszerv, amely azonban bárkit bármilyen ürüggyel vizsgálhat – nagyjából ez a konszenzusos értékelés a napokban elfogadott törvény alapján felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepéről. De hogyan kapcsolódik mindez a titkosszolgálatok hatalompolitikai célú és nem szakmai alapú felhasználásához, aminek eddig is voltak jelei, különösen a Fidesz kormányzása alatt? Hogyan veheti át ebben a Fidesz megrendelői szerepét a hivatal? Ki kinek a tartótisztje: a hivatal a szolgálatoké, vagy fordítva? Vagy ez valójában egy: a Párt?
Elemzők: Jövő nyárig csökken az infláció, aztán ismét ugrik egyet
Év végére hat százalékra szelídülhet az infláció, de így is 17 százalék felett lesz a 2023-as átlagos index. Most még sokat segít a tavalyi magas bázis, viszont jövőre már nem. A piaci szereplők eközben egyre kevésbé bíznak a magyar inflációs mutatóban, és az európai uniós statisztikai hivatal is kérdéseket tett fel, miután pont annyira csökkent az infláció októberben, ahogy a kormány várta.
Nincs nyoma a közpénzmilliókból szerződtetett Rod Dreher kutatási tevékenységének
Idén már havonta hárommillió forint feletti, magyar közpénzből finanszírozott összeget keresett Rod Dreher, akit először csaknem három éve szerződtetett vendégkutatónak egy kormányközeli intézet. A blogposztokban és újságcikkben Orbánt dicsérő amerikai író magyarországi tevékenységének nem látni nyomát, viszont segített Budapestre hozni Tucker Carlsont.
Hirdetés, tanácsadás, bankhitel – Orbán külföldi szövetségesei esetében nem téma a szuverenitás
Milyen az, amikor magyar kormánypárti politikusok vagy a NER-hez közeli üzleti körök éppen azt teszik külföldön, aminek megakadályozására a kormány retorikája szerint a szuverenitásvédelminek nevezett törvény született itthon? Ezt elemezte nemrég cikkében Keller-Alánt Ákos, akivel friss podcastunkban beszélgettünk.
Stefano Bottoni történész a kollaborációról: „A Kádár-rendszer az a mintázat, ami a legközelebb áll a NER-hez”
Mik az elnyomó rendszerekkel való azonosulás, a kikényszerített vagy önként vállalt együttműködés mintái Magyarországon? Hogyan húznak be és tesznek a rendszer részévé szinte mindenkit az ilyen rezsimek? Miért jelentett a Securitaténak Mikó Imre, és miért volt ott az ifjú történész, Stefano Bottoni a 2009-es fideszes Tranzit fesztiválon? Hol lehet meghúzni az együttélés (egyáltalán: az élés), a kompromisszum és a kollaboráció határait az elnyomó rendszerekben? Válaszok az interjúban.
Kockázatosnak minősített kínai kommunikációs rendszert kaphat a Budapest–Belgrád vasút
Míg Németországban négyszázmillió eurót is elkölthetnek majd, hogy lecseréljék a vasúton kiépített Huawei mobilkommunikációs hálózatot, a Budapest–Belgrád vasútvonal szerb szakaszán ilyet telepítettek, és a Szabad Európa információi szerint a magyar szakaszra is ezt tervezi a kivitelező.
Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen
A debreceni városvezetés három sikertelen nemzetközi kulturális pályázat (kétszer az Európa kulturális fővárosa, egyszer az UNESCO irodalom városa cím) után most szerencsét próbál a környezetvédelem területén, és megpályázza az Európa zöld fővárosa címet. Mindeközben a város és a környék lakóinak egy része hónapok óta tiltakozik a helyben tervezett akkumulátoripari beruházások miatt.
A környezetromboló cégek megúszhatják a büntetést – interjú a WWF szakértőjével
A magyar embereknek kell megfizetniük a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, sok esetben az egészségük és az életéveik árán – figyelmeztetett a WWF Magyarország a nagy port kavaró, ősszel elfogadott kormányrendelet kapcsán. Ezen új szabályok alapján a környezetszennyező cégek hatósági szerződéssel kerülhetik meg a károkozás esetén kiszabott bírság megfizetését. Podcastunkban egyebek mellett erről is beszélgettünk a környezetvédő szervezet szakértőjével, Dedák Dalmával.
Ctrl+C, Ctrl+V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány
Miután átengedte a Kúria az LMP friss népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény megsemmisítéséről, a kormány biztosra ment, és azt a megoldást választotta, hogy egyszerűen átmásolta szinte a teljes szövegét egy elfogadásra váró jogszabályba, hogy még egy érvényes referendum se vezethessen eredményre az ügyben.
Állami kedvezmény: harminc helyett 287 napig tartott az ügyintézés
Nem csak a napelemeseknek gyűlt meg a bajuk a hatósági ügyintézéssel. A hőszivattyús fűtésrendszert kiépítők harminc nap helyett közel háromszázat várnak a kedvezményes, úgynevezett H tarifás áramdíj megkapására a szolgáltatóktól. A cégeket felügyelő állami hivatal, a MEKH szerint ha az áramelosztók megfizetik a késlekedés után járó ötezer forintos kötbért, akkor nem kell betartani a jogszabályokban lévő határidőt. Ezután a MEKH-nek sem sikerült 55 nap alatt kivizsgálnia a hosszadalmas ügyintézést kifogásoló panaszt, ám mivel a hivatal is fizetett tízezer forint kötbért, minden törvényesen zajlott.
Újra tömeges börtönperek jöhetnek, ha a BvOP nem számolja fel a plexifalakat
Pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a magyar állammal szemben egy rab édesanyja és élettársa. A két asszony azért fordult végül a strasbourgi bírósághoz, mert a rácsok mögött lévő hozzátartozójukat 2017-ig fizikai elkülönítés nélkül látogathatták, azóta viszont csak plexi mögül láthatják egymást. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta a Szabad Európának: ha a BvOP nem változtat a rendszeren, akár újra tömeges perek jöhetnek.
Tényleg spórolhattak a távozó pedagógusok végkielégítésén
Beigazolódott a státusztörvény miatt távozó pedagógusok félelme: sokan közülük nem kapták meg a törvény által előírt két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit – mondta a Szabad Európának egy, több érintett tanárt is képviselő ügyvéd, aki szerint a tankerületek csak az utolsó munkaviszony idejét vették alapul, nem a közoktatásban töltött összes évet. A tankerületi központok szerint a hatályos jogszabályok alapján jártak el.
A költő, aki annyi nyugtatót vett be az első felolvasóestjén, hogy majdnem elaludt a színpadon
A 45. születésnapján fogadta meg, hogy nem hazudik többet sem önmagának, sem másoknak. Fél évvel ezután Izraelben a sivatagban kezdett el verseket írni kendőzetlenül. Azt mindig is tudta, hogy nem úgy működik, mint mások, és a társadalmi elvárások miatt – amiknek megpróbált megfelelni – sehogy nem funkcionált Magyarországon. Barukh a Facebookon kezdte el publikálni a verseit, és nem sokkal később ezek kapcsán több pszichológus jelzése alapján derült ki, hogy ADHD-s és Asperger-szindrómás.
Brüsszeli blog: Külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadása felé araszol az Európai Unió?
Hónapokig tartó mérlegelés és késlekedés után az Európai Bizottság beterjesztette demokráciavédelmi csomagját, amelynek az egyik legfőbb eleme „a harmadik országok nevében folytatott érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának erősítését” célzó javaslat. Továbbra is fennállnak ugyanakkor bizonyos aggodalmak az intézkedések egyes vonatkozásaival kapcsolatban.
ENSZ-klímacsúcs: megállapodás született a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről
Hosszú vita után elfogadták az ENSZ 28. nemzetközi klímakonferenciájának (COP28) zárónyilatkozatát, amelyben végül arra szólították fel a világ országait, hogy kezdjék csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzése érdekében. A házigazda Szultán al-Dzsaber szerint történelmi megállapodás született.
