Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fél év Pegasus: felelősök és következmények sincsenek


Transzparens a Pegasus-botrány kitörése utáni kormányellenes tüntetésen
Transzparens a Pegasus-botrány kitörése utáni kormányellenes tüntetésen

A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról.

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, amikor kiderült: az izraeli NSO cég kémfegyverét Magyarországon is számos célpont ellen bevethették. Egy nemzetközi újságíró-szervezet több ország szerkesztőségével (köztük a magyar Direkt36-tal) együtt dolgozta fel a kiszivárgott adatbázist, amelyben több mint háromszáz magyar telefonszám szerepelt.

Ezekből kiderült, hogy Magyarországon újságírók, ellenzéki politikusok, ügyvédek, médiatulajdonosok, államtitkárok és a köztársasági elnök testőrei ellen is bevetették a Pegasust. A kémfegyvert csak állami szervek használhatják, és elvileg ők is csak bűnüldözési, terrorelhárítási céllal. Ami a Pegasus magyar használatával az egyik legfőbb probléma, hogy nem csak ilyen céllal használták a kémfegyvernek minősülő eszközt.

Politikaközeli emberek megfigyelése

A kiszivárgott adatbázisból és későbbi vizsgálatokból az alábbi célpontok kiléte vált ismertté:

  • Az Áder János köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői 2019-ben váltak célponttá. Megfigyelték az elnöki őrséget létrehozó és parancsnokként irányító Pomozi Sándort és egyik korábbi legközelebbi munkatársát, Viplak Attilát. Viplak az elnöki őrség taktikai támogató csoportját vezette célponttá válása idején. Pomozi és Viplak megfigyelése idején ismerte a köztársasági elnök és családtagjainak külföldi és magánprogramjait, tisztában volt a tartózkodási helyükkel és mozgási útvonalaikkal is.
  • Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasusszal. Bodnár 2018-ban vált célponttá, amikor el kellett hagynia a TEK-et. Távozásának hátterében politikai belharcok és bizalomvesztés állt az akkori sajtóhírek szerint.
  • Megfigyelték a Pegasusszal Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár telefonját is. Megfigyelésekor Aszódi még a kormány tagja volt, azonban szakmai vitái voltak Süli János miniszterrel. Aszódi ugyanis nem akarta engedni, hogy fellazítsák az atomerőmű építésének menetrendjét.
  • Rajta volt a listán Chikán Attila. Ő az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, 2010 után azonban többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.
Így működik a Pegasus kémprogram
Így működik a Pegasus kémprogram
  • Gémesi György gödöllői polgármester telefonszáma is a célpontok közt volt. Emellett két olyan telefonszám is szerepelt a kiszivárgott listán, amely Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődik. Harmadik kapcsolódó számként Gémesi egy kormányzati ismerősének telefonszáma is akkor bukkant fel a listán, amikor Gémesi Györgyé.
  • Simicska Lajos fia, Simicska Ádám is célpont lehetett. Simicska Lajos egyik bizalmasát, Nagy Ajtony Csaba ügyvédet is célba vették Simicska Ádámmal együtt még 2018 elején. Simicska Lajosról köztudott, hogy nem használ okostelefont.
  • A korábban az MSZP-ben politizáló, 2019 óta pedig az ellenzéki Ezalényeg.hu nevű portált üzemeltető Páva Zoltán telefonját idén tavasszal többször is feltörték. A portál még a 2019-es önkormányzati kampány ideje alatt startolt el, Páva telefonját pedig pont aznap törték fel, amikor kiderült, hogy cége a Demokratikus Koalíciónak is dolgozik.
  • Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is a célpontok közt volt, ahogy kilenc másik hazai ügyvéd is. Ez azonban kevésbé lepte meg Bánátit, ugyanis úgy reagált a hírre, hogy „Aki harminc-negyven éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől.”
Törvényes, de jogsértő megfigyelés
A kormánypárti politikusok rendre azzal védekeznek, hogy minden megfigyelés a törvények betartásával történt és történik. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a lehallgatásokra vonatkozó magyar szabályozás nem túl szigorú. A magyar szolgálatok viszonylag nagy hatáskörben dönthetnek maguk a lehallgatásokról. A nemzetbiztonsági célú – tehát nem bűncselekményekhez kapcsolódó – megfigyelésekhez az igazságügyi miniszter engedélye kell. Kormánytag lévén a miniszter nem független szereplő, emiatt mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy szükséges volna a szabályozás megváltoztatása. „Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes” jellemezte a helyzetet Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a magyar szabályozás legnagyobb baja, hogy nem fogalmaz elég pontosan, amivel könnyű visszaélni.
Varga Judit igazságügy-miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy nem ő írta alá a lehallgatások engedélyezését, kiszervezte a feladatot államtitkárának, Völner Pálnak. Völner azóta már lemondott államtitkári posztjáról: a Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis Völner igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket.


Kormányfüggetlen újságírók, laptulajdonosok

  • Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát is megfigyelhették a Pegasusszal. A Central az egyik legnagyobb, magánkézben lévő, kormányfüggetlen lapkiadó, idetartozik a 24.hu is. Varga korábban többször beszélt arról, hogy kormányoldalról nyomást gyakoroltak rá, adja el közélettel is foglalkozó kiadványait. Nem sokkal a választások után, 2018. június 5-én Varga vendégül látott egy hétfős társaságot. A vendégség után az összes meghívott telefonszáma felkerült a Pegasus-célpontok listájára.
  • A Pegasus-ügyet magyar részről felgöngyölítő Direkt36 két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját is feltörték a kémszoftverrel.
  • Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját is megfigyelték.
  • Csikász Brigitta bűnügyi újságíró telefonját 2019 során többször is feltörték, ám azt utólag nem lehet már követni, milyen információkat szereztek meg a telefonjáról.
  • Németh Dániel fotós-újságíró mindkét telefonját feltörték a Pegasusszal. Németh több szerkesztőségnek is dolgozik, jellemzően ő fotózta a kormányközeli szereplők eltitkolt luxuséletvitelét, dokumentálta a magánrepülőgépek és -jachtok használatát. Németh telefonját 2021 júliusában törték fel.
  • Egy másik magyar fotóst is megtámadhattak a szoftverrel, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
  • Pegasus-célpont lett Pető György, az egykori, ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta. Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak.
  • Egy civil telefonszáma is felbukkant a listán. Megcélozhatták a Pegasusszal a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
A Pegasus nevű kiberfegyver
A Pegasus nevű szoftver androidos telefonok és iPhone-ok ellen is hatékony. Telepítése távolról is lehetséges, és a készülék használójának közreműködésére sincs szükség (nem kell tehát rákattintani egy linkre sem). Lényegében mindent meg lehet vele tudni, ami az adott okostelefon képernyőjén megjelenik, így az olyan titkosított csatornákról is be lehet szerezni információkat, mint például a Signal. Távolról be lehet kapcsolni a telefon kameráját vagy mikrofonját, a lehallgatók akár rögzíthetik is az így megszerzett tartalmat. A megfigyelők tudják azt is, hol van épp a telefon, és mikor használja a tulajdonosa. Új szoftvereket is telepíteni lehet az eszközre anélkül, hogy a telefon használója észrevenné. A fenti körülményekből adódóan a hétköznapi felhasználók szinte semmilyen módon nem tudnak védekezni ellene.
A Pegasust elvileg csak kormányoknak adja el az NSO, az izraeli kormánnyal együttműködve. A Direkt36 információi szerint Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
A program gyártója az izraeli NSO, egy ismertebb, lehallgatással és megfigyeléssel foglalkozó cég. Több korábbi botrányban érintett volt, például Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása kapcsán is előkerült a neve.
Az NSO-t azonban elég érzékenyen érintette a nemzetközi Pegasus-botrány. Eladósodottsága miatt az izraeli vállalat tulajdonosai a cég eladását fontolgatják; az új vezetés akár le is állíthatja a Pegasus kémszoftvert.


Nem sietnek a kivizsgálással

A botrány kitörése óta a kormány lényegében nem reagált az azzal kapcsolatban felmerült kérdésekre. A kormánypárti politikusok rendre azt válaszolják a Pegasus használatára vonatkozó kérdésekre, hogy Magyarországon minden megfigyelés törvényesen zajlott 2010 után. Azt, hogy ez valóban így történt-e, csak egy független vizsgálat tudná megállapítani, de ennek érdemi elindítását a Fidesz nem tartja szükségesnek.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i ülésére a kormánypárti képviselők nem mentek el. A testület így határozatképtelen volt, hiába jelent meg a bizottság előtt a titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter.

Az NSO egyik irodája az izraeli Sapir városában
Az NSO egyik irodája az izraeli Sapir városában

Szeptember 20-án már határozatképes volt a bizottság, ráadásul Pintér mellett Völner Pál is részt vett az ülésen. Ellenzéki képviselők szerint ott ugyan semmi érdemi nem hangzott el, az ülés jegyzőkönyvét mégis titkosították 2050-ig. Októberben is ülésezett a bizottság, ám állítólag ekkor sem derült ki semmi lényegi.

Az ügyészség eddigre már nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, amelynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként, számolt be a Direkt36. A lap szerint a nyomozás a katonai ügyészhez került.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálni kezdte az ügyet, ám ennek eredményéről még semmi hír nincs.

A Pegasus használatát ugyan korábban sem tagadta egy kormánypárti képviselő sem, az első beismerésre mégis hónapokat kellett várni. November 4-én aztán Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő ismerte el, hogy a kormány megvásárolta a Pegasust. Kósa arra is utalt, hogy több hasonló eszközt használnak a magyar szervek. Egy héttel később már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Pegasus használatát, amikor azt mondta, hogy a sajtóban megjelent, lehallgatásokról szóló információk egy része igaz.

A Pegasus-botrány eddigi egyetlen ismert következménye, hogy Izrael nem ad el többé kiberbiztonsági eszközöket Magyarországnak. Már a Pegasus exportjához is minden esetben szükség volt az izraeli kormány engedélyére. A botrány miatt azonban szűkítették azon országok jegyzékét, ahová kiberbiztonsági eszközöket értékesíthetnek izraeli cégek: 102 ország helyett már csak 37 szerepel az új listán, amelyen Magyarország nincs rajta.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG