Miközben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek körtánca foglalta a színpadot, a kulisszák mögött eltűntek többmilliárdos megbízásokat elnyerő kétes cégek, nőtt a nyomás a Budapest Airport tulajdonosain és a kormány folytatta a pénzosztást. A héten megjelent legfontosabb cikkeink összefoglalója.
Öt évvel ezelőtt vált elérhetetlenné a Népszabadság online felülete. Egy pillanat alatt szűnt meg Magyarország hatvan éve működő, legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja. Miért kellett felszámolni? Voltak figyelmeztető jelek? Hogy emlékszik vissza az eseményekre a lap akkori főszerkesztő-helyettese és külpolitikai újságírója?
Hiába ismerhetünk meg mindennap újabb felméréseket az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek népszerűségéről, nem tisztul a kép. Az közös megállapításnak tűnik minden közvélemény-kutatásban, hogy a kormánypárti és az ellenzéki tábor támogatottsága lényegesen nem tér el egymástól. A fővárosban jelentős az ellenzék előnye, mindenhol máshol a Fidesz vezet. A harminc év alattiak körében az ellenzéknek van többsége, az idősebb korosztályokban a Fidesznek. De kik is azok a legendás „bizonytalan szavazók”, akik közül százezreket kéne urnához vinnie az ellenzéknek, hogy győzhessen 2022-ben, és melyik miniszterelnök-jelölt vezette listának van erre a legnagyobb esélye? – erre keressük a választ cikkünkben.
Az ellenzéki előválasztás és a miniszterelnök-jelöltek teljesítményét elemezzük a kampányuk szempontjából Konstruktív bizalmatlanság című podcastsorozatunk új epizódjában is. A Ruff Bálint kampány- és kommunikációs tanácsadóval rögzített beszélgetésben kitérünk arra, hogy Márki-Zay Péter három különböző ellenzéki választói profilból is gyarapította táborát, az előválasztásból Dobrev Klára erősebben jött ki, mint ahogy belement, és Fekete-Győr András eljutott oda, hogy a jövőjét egy lemondás menthetné meg.
A kampány fedésében
Megjelentek a szülőknek ígért szja-visszatérítésről szóló rendeletek, amelyekből úgy tűnik, a kormány választások előtti pénzosztásában fordított rászorultsági elv érvényesül. A jól kereső szülőknek utal a legtöbbet az adóhivatal februárban, míg a minimálbéren dolgozók alig kapnak vissza a befizetett adójukból. Az adószakértő szerint a módosított szabályozás sem zárja ki, hogy legyenek olyanok, akiknek vissza kell majd fizetniük a kapott összeget. Utánajártunk, kik kerülhetnek ebbe a csoportba.
A törvények szerint már hat éve létre kellett volna hoznia a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egy olyan intézetet, amely a rabok kockázatelemzését és reintegrációját segíti elő. A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet mégsem létezik. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint a Legfőbb Ügyészség megállapította: a folyamatos jogszabálysértés megszüntetése nem a BVOP és nem is a Legfőbb Ügyészség feladata.
Rákapcsolt a kormány a budapesti reptér megszerzésére, az elutasított nyári ajánlat után újat tettek. A Bloomberg és a Financial Times hírei szerint ez az ajánlat még mindig a piaci ár alatti, de lehet, hogy ezt már megfontolják a tulajdonosok. A lokális monopólium átvételéhez rengeteg deviza kellhet, egy informátor szerint a közelmúltbeli nagy állami eladósodás devizában részben ennek érdekében is történhetett.
Nem lehet titkolni
Jogerősen megnyerte Szél Bernadett független ellenzéki képviselő csütörtökön azt a pert, amelyet a Budapest–Belgrád-vasút kínai hitelszerződés nyilvánosságra hozataláért indított. A projektet eredetileg 452 milliárd forintosnak tervezték, de hamar felment 550-re, majd 750 milliárdos teljes költség lett belőle. Ezt 85 százalékban titkos kínai hitelből tervezi fedezni a magyar kormány. A külügynek tizenöt napon belül ki kell adnia az iratokat, mert nem tudták bizonyítani, hogy a nyilvánosság sértené Magyarország külügyi érdekeit.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. Lényegében arról van szó, hogy milyen számításokkal támasztották alá például az időszak meghatározását. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.
EU-s pénzkérdések
Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A témában kezdett európai parlamenti vitában Győri Enikő fideszes képviselő azt mondta, a zsarolás a baloldali többség bevett munkamódszere.
A magyar kormány az utolsó ellenállók közt volt a globális minimumadó kérdésében, de úgy tűnik, meggyőzték a nagy országok, mert a külügyminiszter szerint már van esély a megegyezésre. Szijjártó Péterazt mondta, Magyarországon fizetik az emberek és a cégek Európa legalacsonyabb adóit, de mindkettőt rosszul tudja – derül ki összeállításunkból.
Eltűnő cégek, eltűnő milliárdok
Megszüntetnék az Elios Zrt.-t, a napokban végelszámolás alá került. Az EU bírósága egy hónapja döntött arról, hogy nyilvánosságra kell hozni a cég ügyében folytatott OLAF-nyomozás anyagait. Az Eliost 2009-ben alapították, évekig ügyvezető igazgatója és egy darabig ötvenszázalékos tulajdonosa is volt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István. A cég 2010-től kiugróan sikeres lett hazai közvilágítási pályázatokon.
Több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek tavaly a Fourcardinal Kft., ami kiugróan drága, egyben utólag feleslegesnek is ítélhető beszerzésnek számított. A nagy siker után a céget most viszont jogutód nélkül felszámolják, holott korábbi népszerűségét igazolja, hogy a vállalkozásba aznap lépett be egy új tulajdonos holding, mielőtt befutott volna a külügy nagy megrendelése.
Rengeteg offshore-céges fájl szivárgott ki nemrég, ezekben pedig négy ismertebb magyar szereplő neve is előkerült. Kertész Balázs és Jászai Gellért Brit Virgin-szigeteki cégeket vásárolt, ugyanitt volt bejegyezve a Horváth László kormányközeli vállalkozót igazgatóként alkalmazó cég, és Nyerges Zsolt is szerepel a listán. De a Pandora-iratokként emlegetett dokumentumokból az is kiderült, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök például fedőcégeken keresztül vett kastélyt a francia Riviérán.
Akiknek eddig nem jutott
A pedagógusok világnapján bérköveteléseket fogalmazott meg, közös fellépést hirdetett és sztrájkolni is kész két nagy pedagógus-szakszervezet. Szerintük mostanra tizenkétezer ember hiányzik a rendszerből. A pedagógusok kimerültek és nem tudnak megélni, ilyen állapotban pedig nem tudnak minőségi munkát végezni.
Bő fél év alatt 180 fokos fordulatot vett az Országos Vérellátó Szolgálat stratégiája, miután hétfőtől liberalizálta a véradás rendszerét. Az irányított véradás szabályait úgy alakítják át, hogy már nem kell megegyeznie a donorvéradó és az általa kiválasztott beteg vércsoportjának. A szervezet pálfordulásában közrejátszhat az is, hogy évek óta folyamatosan csökken a véradók száma.
