Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elindult a tiltakozásuk miatt kirúgott gimnáziumi tanárok pere


Polgári engedetlenségük miatt kirúgott két tanár, Kapin Lilla és Palya Tamás, előbbi a munkaügyi perének kezdete előtt Budapesten, 2023. március 13-án.
Polgári engedetlenségük miatt kirúgott két tanár, Kapin Lilla és Palya Tamás, előbbi a munkaügyi perének kezdete előtt Budapesten, 2023. március 13-án.

Polgári engedetlenségük miatt nyolc fővárosi gimnáziumi tanárt kiválasztott és kirúgott az állam, amely hónapokkal korábban elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a pedagógusoktól. Minden kirúgott pert indított, úgy vélik, megtorlásból kerültek utcára, mert kiálltak magukért a munkáltatóval szemben.

A két nagy pedagógus szakszervezet és közoktatásban dolgozó pedagógusok ezrei másfél éve próbálják aktívan élőlánccal, tüntetéssel, sztrájkokkal, majd aztán annak érdemi ellehetetlenítése után polgári engedetlenséggel rábírni a kormányt arra, hogy érdemben tárgyaljon velük a munkakörülményeik javításáról és emelje a fizetésüket.

„Nincs tanár, nincs jövő” – Több kilométeres élőlánc a tanárokért
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:15 0:00

Követeléseiket először az Emmi, majd az új kormányban a Belügyminisztérium nem tekintette jogosnak.

Sőt, az állami vezetők a sztrájklehetőségek gyors szűkítése mellett

inkább fenyegetésekkel,

a kormányközeli médiabriodalom negatív sajtókampánya mellett lényegében folyamatos gyurcsányozással, egyéb vádakkal, és kisebb pénzlevonásokkal próbálták megszüntetni a szervezett munkavállalói fellépést.

„Ugyan mivel lehet már bennünket megbüntetni? Ennél rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb bért már nem nagyon tudnának adni, garantáltbérminimum-közeli bérekről van szó. Ráadásul nem is tudna az állam új embereket felvenni”

válaszolta egy éve Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője arra, hogy a polgári engedetlenségben részt vevők nem tartanak-e valamiféle extra kormányzati büntetéstől.

Szeptember végén aztán a fenyegetések mellett ki is rúgott az állam öt tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a polgári engedetlenségben való részvételükre hivatkozva. Az érintettek közt volt végzős osztály osztályfőnöke és matematika szakos tanár is. Utóbbiakból egyébként különösen nagy hiány van az egész országban.

„Jogos lenne, ha már holnap a helyemre állna egy másik matek–kémia szakos, de nem fog. Az a nevetséges, hogy azzal az indokkal rúgtak ki minket, hogy veszélyeztettük a diákok tanuláshoz való jogát. Na most én voltam bent ma is, tegnap is, az óráink ki vannak húzva, nincs, aki megtartsa. Teljesen jogos volt az igazgató írása, ami megjelent a Facebookon, hogy a tankerület veszélyezteti az oktatást. Azzal, hogy kirúgtak, sokkal több óra marad el, mint ami a polgári engedetlenség miatt elmaradt”

mondta akkor lapunknak az egyik érintett tanár, Palya Tamás.

„Tartjuk egymásban a lelket, van, akinek nehezebb, mert mondjuk fél évvel nyugdíj előtt áll, nem tudom, mit fog addig csinálni”

– tette hozzá a Kölcsey elbocsátott tanára.

Témába vág: Palya Tamás pár nap alatt talált új munkahelyet, ahol félállásban keresi meg a korábbi teljes tanári fizetését.

Az állami lépés nem megfélemlítést, hanem pont ellenkező hatást ért el, újabb iskolák és tanárok kezdtek csatlakozni a polgári engedetlenséghez, újabb tüntetések és a tanárok törekvéseit támogató diákok figyelemfelhívó virrasztása követte.

Majd amikor november legvégén újra csökkenni kezdett a pedagógusi fellépés intenzitása, akkor a polgári engedetlenségben is részt vevő tanárok közül ismeretlen szempontok alapján újabb nyolc gimnáziumi pedagógust kirúgott az állam.

A nyolc tanár közül ketten budapesti belvárosi gimnáziumokban dolgoztak. Kapin Lilla az Eötvös József Gimnázium, Törökné Pethő Erzsébet pedig a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára volt, őket a Belső-Pesti Tankerület vezetője rúgta ki, kettejük pere kezdődött meg március 13-án, írta a Telex.hu.

A másik hat pedagógus a XVIII. kerületi Karinthy gimnázium tanára volt, ők is bíróságra mennek, ahogy a kölcseysek is, de az ő pereik kicsit később indulnak.

Volt egy fontos közelmúltbeli ítélet

A két említett fővárosi pedagógus kezdődő perén az kettejüket kirúgó személy, a Belső-Pesti Tankerület vezetője is jelen volt, de ő a tárgyaláskor már nem vállalta sem a nevét, sem az arcát, írta a a 444.hu. Így a nevét sem lehet ezúttal leírni, bár ettől még a pozíciója nyilvános, ezért hamar rátalálhat egy kereséssel bárki.

A két tanár munkaviszonya helyreállításáért perel, egyebek mellett az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkoznak. A eljárás pontos menetrendje még később derül majd csak ki, ahogy az is, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania ebben a helyzetben.

Vázlatosan nézve a munkavállalók részéről egyrészt azt kell majd valószínűsítenünk, hogy joghátrány érte őket, ami elég egyértelmű egy kirúgásnál. Emellett figyelembe kell venni, hogy rendelkeztek egy védett tulajdonsággal: hogy a demonstrációk és a polgári engedetlenség során a politikai véleményüket nyilvánították ki" – mondta el a Szabad Európának a felperes tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás.

Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) külsős jogásza hozzátette, hivatkozhatnak a joggal való visszaélésre is. „​Ez úgy is lehet másképp mondani, hogy megtorlásból rúgták ki őket. Az alperesnek pedig amellett kell majd érvelnie, hogy a felmondás jogszerű volt" – tette hozzá az ügyvéd.

Podcast Simkó Edit pedagógussal: „Ha nem szólok, akkor van félnivalóm, mert akkor árulom el a gyerekeket meg a jövőnket”

Más érintett tanároknak is iránymutató lehet egyébként ez az eljárás. Sziklai elmondása alapján a helyzetükben sok olyan mozzanat van, ami gyakorlatilag megegyezik. Ráadásul a kölcseys tanárok esetében ugyanúgy a Belső-Pesti Tankerület az alperes.

Ahogy a közelmúltban megtorlásból kirúgott SZFE-s oktató, Faur Anna győztes pere is támpont lehet, noha tőle próbaidő alatt vált meg az egyetem.

Itt a bíróság ítélte meg, hogy Faurt kifejezetten azért rúgták ki, mert kiállt a munkáltatója ellen, politikai véleményt nyilvánított. Ez pedig alapvetőbb jognak bizonyult, mint a próbaidős munkaügyi szabályok.

Ebben a cikkben írtunk Faur Anna peréről: Megtorlásból rúgták ki az SZFE oktatóját – a jogerős ítélet rengeteg embert érinthet

Bedobták Pintérék a lehallgatást is

Pedagógusok ezrei küzdenek bő másfél éve azért, hogy a bérükön és a munkakörülményeiken érdemben javítson a szabályozó. Az egyre jobban leszakadó pedagógusbéreknél azt akarják elérni, hogy azokat 45 százalékos emelés és a pótlékok alapbérbe emelése után kössék újra a minimálbérhez. A tanárok bérét még 2014-ben választotta le a minimálbértől a kormány, és azóta annyinak is hagyta.

Ehhez kapcsolódóan: Sokkolták az EP-képviselőket a magyar oktatási közállapotok és a rendszer működése

Idén a kormány tíz százalékos átlagos béremelésről döntött a pedagógusoknak a pótlékok megemelésével. Ami számukra újabb reálbércsökkenést jelent jelenleg. A szakszervezetek sem tartották ezt megfelelőnek, szerintük ez „​köszönőviszonyban sincs sem a mostani inflációval, sem a béremelési igényeikkel".

Korábbi cikkünk a témában: Pedagógusok a tízszázalékos béremelésről: 25 százalékos infláció mellett ez halottnak a csók

A munkaterheik kapcsán sokrétűek a tanároknál felmerülő problémák, de legsúlyosabb alighanem az, hogy adott esetben akár a valós munkaidejük kevesebb mint fele számít már csak hivatalosan fizetett munkaidőnek.

A kormány a további béremelési lehetőségeket ahhoz kötötte, hogy megkapják-e a jogállamisági problémák miatt felfüggesztett uniós felzárkóztatási támogatásokat.

Emellett újabb teljesítményértékelési rendszert vezetne be az állam, ami révén jelentősen csökkenthetné egyes tanárok fizetését adott évben. Illetve egy másik módosítással párhuzamosan jelentősen visszavágnák a pedagógusok önállóságát, miközben velük szemben újabb fegyelmezési lehetőségekre lenne mód.

A tervezet szerint például a pedagógusok lehallgathatók is lennének, a munkájuk ugyanis technikai eszközökkel megfigyelhetővé válna, technikai eszközeikbe a „munkavégzéssel összefüggésben” a munkáltató akkor is betekinthetne, ha az a pedagógus saját tulajdona.

Vagy új fegyelmi büntetésként bejönne egy fél évig is kiszabható havi húszszázalékos fizetésmegvonás. Emellett például a nevelőtestület elveszítené a pedagógiai program, az szervezeti működési szabályzat és az éves munkaterv elfogadásának jogát, csak véleményezési lehetőségük maradna.

Vagy valódi sztrájk esetén, ahol a tanárok nem tartják meg az óráikat, pontosabban ahol az állam szerint a tanulók művelődéshez fűződő joga folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó máshova áttelepítheti, átszervezheti vagy meg is szüntetheti, akár tanév közben is.

Hihetetlen, hallatlan mennyiségű a negatívum, akármelyik részét nézzük a tervezetnek”mondta erről március elején Nagy Erzsébet.

A tanárok kezében még egy eszköz viszont mindenképp van: a tanárok megtagadhatják az érettségiztetést is, mivel az kissé külön, megbízási alapon zajlik. Február végéig már kétszáz tanár jelezte, hogy csatlakozna az érettségi bojkottjához.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG