Év közben kellett újratervezniük vállalkozásukat a katásoknak, de a vármegyék átnevezése is sokaknak adott munkát. Élelmiszerválságot hozott az ukrajnai háború a példátlan aszály mellett. Összefoglaló a július és október között született legfontosabb 2022-es cikkeinkből a teljesség igénye nélkül.
Tavaly novemberben írtunk egy kétgyermekes anyáról, akinek – mire kiderült, mi okozza valójában a térdproblémáit – már nem lehetett megmenteni a lábát. Ellátása a koronavírus-járvány derekára, a kórházi várólisták megnyúlásának, az egészségügy kifulladásának idejére esett. A nyár elején meghalt, szomorú története túlmutat önmagán.
Látványos eredmények hiányában
Nincs remény az iskolai szegregáció felszámolására, mondta Szelfi című podcastsorozatunk egyik júliusi epizódjában Debre Magdolna pedagógus, aki még mezítláb járt iskolába, később csodaóvodát alapított, és Göncz Árpád köztársasági elnök mentette meg egy fegyelmitől.
Más területeken sokkal látványosabb eredményeket lehet produkálni – jellemzi a Fidesz elitképzője, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője a kormánypárt prominensei többségének hozzáállását az oktatáshoz. Setényi János szerint a „nemzeti” felsőoktatási rendszert amerikai típusú váltja föl, ez indokolja az egyetemi felvételi rendszer átalakítását, amelyben a protekciónak nagyobb tere lehet.
Nyáron írtunk arról is, hogy milyen lehetőségei vannak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek. Szeptemberre pedig már az is kiderült, hogy az égbe szökő rezsiszámlák miatt a diákokon kénytelenek spórolni az intézmények: összevont iskolák, rövidebb órák, hidegebb termek, hosszabb téli szünet.
Egy friss rendelkezés okán utánajártunk az abortuszszigorítás korábbi hazai és lengyelországi tapasztalatainak: „A szívhang, amit miközben hallgatsz, a tiéd, úgy érzed, megszűnik dobogni, belehalsz kicsit, mert tudod, el kell őt vetetned” – mondta egy érintett. Nyáron az is elterjedt, hog egyre több olyan orvos van, aki lelkiismereti okokból nem hajlandó terhességmegszakítást végezni. Ezért azt kutattuk, milyen esetekben, milyen indokkal tagadhat meg orvos bármilyen beavatkozást Magyarországon.
Kikér és bekéret
Szijjártó Péter érkeztével új magyar külpolitikai stílus jött a diplomáciában, ami bárdolatlanabb hangnemet és legtöbbször ugyanannak a két-három mondatnak az ismételgetését jelentette. Mindez főleg a belföldi szavazóknak szólhat, de a külügy hatékonysága egyelőre nem tűnik túl eredményesnek. Akárhogy is, a miniszter évente egyszer megteszi a Föld–Hold-távolságot.
Milyen sors vár azokra a lelkes Fidesz-támogatókra, akik később hitüket vesztik? A nyilvánosság előtt kevesen szakítottak eddig a Fidesszel. Egyrészt mert a párt általában egyik katonáját sem hagyja az út szélén – állami vagy piaci munkákkal kárpótolja azt, akitől valamiért megválik –, másrészt viszont nem bocsát meg az általa árulóknak minősítetteknek. Sorsok, történetek a Fidesz után.
Az állam lényegesen több hit- és erkölcstancsoportot szeretne, amit már tavaly is lehetett tudni, csak úgy néz ki, hogy elfelejtették hozzáigazítani, hogy ez sokkal több közpénzbe fog kerülni. Legalábbis a Belügyminisztérium szerint ezért kellett megduplázni a terület költségvetését, 13 milliárd forintra.
Nyár elején jogerőssé vált az ítélet, az ősz elejére meg is kaptuk a kiperelt dokumentumokat a Duna Médiaszolgáltatótól. Ezekből lehangoló kép rajzolódik ki: úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak.
Árcímkék, adók, vármegyék
Elégett az Alföld kukoricatermése az emberemlékezet óta nem látott idei aszályban és forróságban. A Homokhátságon, amelyet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősített, gyakorlatilag már semmilyen haszonnövényt nem éri meg termeszteni. Egy ökopatriótákból és gazdákból álló egyesület mindeközben csatornákat torlaszol el és vízzel árasztja el a földeket, hogy megemelje a talajvíz szintjét. Sokan közülük azt mondják: Magyarországon nem vízgazdálkodás, hanem vízrablás folyik. Egyik legolvasottabb idei cikkünk az aszály sújtotta magyar vidékről szólt. Egész nyáron téma volt az ivóvíz is, az ellátóhálózat lerobbanásáért részben a rezsicsökkentés felelős. A mesterséges energiaárakkal egy teljes évtizedet vesztegetett el az ország a korszerűsítések és felújítások elhalasztása miatt.
Már nyáron rohamos ütemben emelkedtek az élelmiszerárak. Az árstopintézkedéssel nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részében már a negyven százalékot közelítette a drágulás. A gyenge forint és a júliustól érvényes kormányzati adóemelések hatása még nem érződött, az általunk figyelt kenyérféle ára mégis 94 százalékkal emelkedett tíz hónap alatt.
Bizonyára nem a drágulás magyarázza, hogy eltűnt egy része annak a 160 millió forintnak, amelyet Demecser kapott a 2020-as Start Programban. A falu önkormányzata azt is vállalta, hogy járdát csinál, utat kátyúz és különféle betonelemeket készíttet. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot.
Ennél is gyorsabban foszlottak köddé a katás vállalkozók üzleti tervei: a parlament nyár közepén alig 24 óra alatt új adószabályokat szavazott meg, és ezzel szakértők szerint 450 ezer embert lehetetlenített el, akiknek adóterhei akár az ötszörösére is nőhetnek. Az Országgyűlés nem tétlenkedett nyáron, ismét módosították az Alaptörvényt (az önkormányzati és európai parlamenti választások összetolása érdekében), elfogadták a költségvetést, beköszöntött a vármegyék és a főispánok kora.
Élelmezési válság és Szoc Mekkrojál
Nyár derekára az akkor már hónapok óta tartó orosz agresszió több oldalról is megviselte Ukrajnát és az ukránokat. A háború élelmezési válságot generált, a hozzánk érkező ukrajnai menekültek alig két százaléka maradt Magyarországon, Oroszország gazdasága közben belépett az alkonyati zónába: a nyugati szankciók hatását hiányzó inggombok, légzsákok és hibás mobiltelefonok jelzik. A világmárkákat pedig hamisítványok váltják le.
Azt már nyáron is sejteni lehetett, hogy a magyar függés az orosz gáztól sokba kerülhet, ezért a lakosságnak fel kell készülnie a gázfűtéstől való búcsúra. Később arra is figyelmeztettek a szakértők, hogy csalóka fogalom a „lakossági átlagfogyasztás”, amit a rezsicsökkentés részleges eltörlésekor kezdett ismételgetni a kormányzat, mert a gázzal még lehet spórolni, de az árammal már nehezebb lesz. Az olvasóinktól kapott rezsikérdéseket is feltettük a szakembereknek.
A háború újból fölerősítette a barbár Kelet orientalista mítoszát, amely a kapitalista világrendszer tudatgyarmatosító eszköze háromszáz éve. Putyin és az autoriter orosz birodalmi nacionalizmus is a kapitalista rendszer része – mondta a Szabad Európának adott interjúban Melegh Attila felvállaltan baloldali történész a háború okait kutatva. A több ezer halálos áldozat és a létfontosságú infrastruktúra pusztulása mellett egy másik, láthatatlanabb válság is évekig kísértheti keleti szomszédunkat: a környezeti károk.
Szabad oldal
Nyáron elindult új kezdeményezésünk, a Szabad oldal, amelyben független vidéki szerkesztőségekkel együttműködve még több eredeti és nem budapesti, de országosan is jellemző vagy tanulságos cikket közlünk. Az első Kecskemétről érkezett: a negyvenmillióért elszámolt kondipark akár tizenegynéhánymillióból is kihozható, de akkor hová tűnt a különbözet? Az a cikk is a pénz keresi, amely az európai uniós milliárdokból megépített Hajdú-Bihar megyei lakóotthonokról szól. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett be egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem. Később jött válasz a projektgazdától, de sokkal okosabbak abból sem lettünk.
Hogy ne komor hangulatban zárjam az összefoglaló harmadik részét, itt egy podcast a tengerbiológussal, akit Magyarországon harapott meg a cápa. Az első hallásra hihetetlen történet a visszafogottabbak közé tartozik a Karáth Emillel rögzített beszélgetésből.
Olvassa el sorozatunkat az elejétől.
