Az év első negyedét a koronavírus-járvány aktuális hulláma, a választási kampány és Ukrajna orosz megszállása határozta meg. Összefoglaló az áprilisig született legfontosabb 2022-es cikkeinkből a teljesség igénye nélkül.
Furcsa keretet ad az évnek, hogy az első és az utolsó hetekben is a pedagógusok szerepeltek a hírek élén: az oltatlan tanárok sorra kapták a felmondólevelet, páran még a 2021-es szenteste előtt. Január végén a tanárok több tízezres figyelmeztető sztrájkot szerveztek, február végén pedig már az új iskolaérettségi rendszerről cikkeztünk: diszkriminatívnak, kaotikusnak és Alaptörvény-ellenesnek bélyegezte a terveket a Szülői Hang kutatása. A közösség egyik alapítója Szelfi című podcastsorozatunk vendége is volt.
A választások előtt
A választásokra készülve napi összefoglaló cikkekben figyeltük a kampány eseményeit, itt találja írásainkat. Megírtunk mindent, amit a hatalmon lévő Fidesz–KDNP választási programjáról tudni lehetett, és bemutattuk az ellenzék kezdeményezéseit is. Interjúkat készítettünk a kisebbségben lévő pártok szakértőivel, köztük Komáromi Zoltánnal az egészségügyről („Néhány hónap alatt érezhető lenne a változás az egészségügyben”), Bojár Gábor üzletemberrel („Nem az a fő baj, hogy túl drágák a haveri közbeszerzések”), Lakatos Béla romaügyi politikussal („Az első alappillér a megélhetés, a munka”), az MSZP-s Komjáthi Imrével a munkaviszonyokról („Ha szükséged van a szabadidőmre, akkor nagyon fizesd meg”). A kormányoldali megszólalók közül egyedül Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője vállalta a négyszemközti találkozót („Ez egy más demokrácialogika”).
Számokban című sorozatunkban az Orbán-rendszer addigi 12 évének teljesítményét foglaltuk össze az adatok és az érintettek történetei alapján. Tanulságos látleletet készítettünk a közoktatásról, az államadósságról, az egészségügyről, a kiskereskedelem átalakításáról, a természeti erőforrásokról, a visegrádi országok közötti versenyképességünkről, a demográfiai folyamatokról (első és második rész). Ne feledkezzünk el monstre, Konstruktív Bizalmatlanság című podcastsorozatunkról sem, amelyben végigkövettük a választási kampányt, kéthetente elemeztük a pártok kommunikációs stratégiáját Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval.
Gazdasági bajaink
Egész évünket meghatározta az infláció és a drágulás. Folyamatosan feljegyeztük néhány általunk kiválasztott árucikk árát, hogy ne csak a statisztika szintjén lássuk a változásokat. Idei első árelemzésünk már a hatósági áras termékek körével is foglalkozott.
Felfigyeltünk arra is, hogy 2021 végén furcsa mozgásokat produkált a forint árfolyama, pont a devizatartalék átértékelésének idején. A jegybankkal ellentétben nem volt lehetőségük az ügyeskedésre a benzinkutasoknak, kálváriájuk minden állomásáról olvashattak oldalunkon. Év elején a hatósági és a piaci ár közötti különbség mínuszt termelt nekik, és mint nyilatkozataikból kitűnt, kilátástalannak ítélték a helyzetüket, veszélyben látták tulajdonuk megtartását: „A kutat nem adom, előbb gyújtom fel, mint hogy egy rohadék odajöjjön”.
Budapesten túl
A Szabad Európa fontos feladatának tartja a fővároson túli események, trendek bemutatását, így jutottunk el Heindl Péter pécsi jogászhoz, aki alkotmánysértőnek tartotta a „Magyarország előre megy! Nem hátra” plakátkampányt, ezért sorra ragasztotta le azokat, és az ügyészségtől kérte a hirdetések eltávolítását – nem sok sikerrel. A Csongrád-Csanád megyei Újszentivánról azért írtunk, mert 113 milliót csalhatott el a polgármester, a helyi önkormányzat feloszlatta magát. Táplánszentkereszten pedig azt kutattuk, mennyiben befolyásolta a helyiek politikai meggyőződését Ukrajna orosz megszállása.
Külpolitika magyar módra
Már az év elején látszott, hogy a magyar kormány gyakran fordul a vétó eszközéhez, ha politikai nyomást akar gyakorolni. Január közepén írtuk meg, hogy a kazahsztáni ellenzéki tüntetések után Magyarország felajánlotta segítségét a kazah vezetésnek, és Szijjártó Péter arra is utalt, hogy meg fogja vétózni, ha egy nemzetközi szervezet elítélné a tüntetőkkel szembeni fellépést. A harcias hozzáállás alap a kormányfő gondolkodásában – derült ki az elmúlt évtizedben mondott beszédeit elemezve. Orbán Viktornak egy iszonyú külvilágtól és a kimondhatatlan ellenségektől kell megvédenie a választókat egyre fokozódó harci vággyal – olvassa el nyelvi és tartalmi analízisünket!
Páratlanul érdekes idézeteket, tanulságokat kínál a hazai politikai élet főszereplőiről a 2011-ben kiszivárgott, több száz oldalnyi amerikai nagykövetségi jelentés. Az USA nagykövetével mindenki szóba állt, de Orbán Viktorral különösen sokat beszélt. Ezekből a jelentésekből először a 2006 utáni időszakot néztük meg, amikor a Fidesz majdnem lecserélte Orbánt, Budapesten szinte folyamatosan tüntettek, a régóta várt átfogó reformok pedig csak nem jöttek. A második rész a Gyurcsány-kormány megbénulásának állomásaira koncentrált.
Kapcsolatainkról
Kétrészes podcastban foglalkoztunk a párkapcsolati erőszak témakörével a bántalmazó és a bántalmazott szemszögéből. Másfajta kapcsolatokat elemzett az a cikkünk, amelyben Orbán Viktor személyes tárgyalásait ábrázoltuk 2010 óta. Vlagyimir Putyin az uniós vezetők közül jó eséllyel Orbánhoz beszél a legtöbbet közvetlenül, de Orbán más, környékbeli illiberális vezetőkkel is igyekezett erősíteni a kapcsolatát. A kormány ideológiai terjeszkedéséről is szól Eckstein-Kovács Péter erdélyi magyar politikussal készített interjúnk, melynek címe: „Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is”.
2022. február 24. után
Február 24-e átírta terveinket: a választási kampány mellé Ukrajna orosz lerohanása is helyet követelt magának legfontosabb cikkeink között. Az invázió első napjaiban szakértőkkel latolgattuk annak esélyét, hogy az agresszió eléri a kárpátaljai magyar kisebbséget vagy átlépi a magyar–ukrán határt. Aggódtunk a magyar külpolitika (Balázs Péter: Egy ilyen konfliktusból nem lehet kimaradni, valahova állnia kell Magyarországnak is) és a csernobili atomerőmű elfoglalása miatt (Aszódi Attila szerint nem jelent komoly kockázatot a csernobili atomerőmű elfoglalása). Helyszíni videókban mutattuk meg a menekültek érkezését és fogadását, és már akkor szóba került az Oroszország elleni szankciók és a magyar vétók kérdésköre (Orbán: nem fogjuk blokkolni a szankciókat).
Tavasszal első fokon pert nyertünk a Duna Médiaszolgáltatóval szemben: a szervezetnek ki kellett adnia számunkra bizonyos programok, köztük hírműsorok megrendelőlapjait. Hogy miként tett ennek eleget a cég, azt évi összefoglalónk későbbi részéből tudhatják meg.
