A dél-franciaországi Cassis a turisták kedvelt célpontja. A festői idillt azonban valami nagyon elcsúfítja: a kikötőben úszó szemét, benne eldobott flakonokkal és immár a pandémia kellékeivel, az orvosi maszkokkal.
Egyes türkmenisztáni szülészetek illegális örökbefogadásra kínálnak elhagyott csecsemőket. A gyerekeket olyan felnőttek kapják meg, akik hajlandók jelentős összeget áldozni és kihagyni a hivatalos papírmunkát.
Az Egyesült Államok tízmillió dollárt ajánlott fel annak, aki információval tud szolgálni az ország kritikus infrastruktúráját érő zsarolóvírusos kibertámadások nagy valószínűséggel oroszországi elkövetőinek azonosítása érdekében.
Németországban legalább nyolcvanegy, Belgiumban tizenkét halálos áldozatot követeltek az áradások az utóbbi napokban.
Több kínai munkás is meghalt egy robbanásban, akik egy pakisztáni vízerőmű építésén dolgoztak. A hatóságok és a kínai külügy szerint merénylet történt, a kínai nagykövetség fokozott óvatosságra szólította fel a Pakisztánban dolgozó kínai állampolgárokat.
Fjodor Krasenyinnyikov, a Kreml szókimondó kritikusa, ismert politikai megfigyelő azt mondja, hogy „a belátható jövőre" Litvániába költözött, miután munkája miatt egyre nagyobb nyomás érte otthon a hatóságok részéről.
Abszolút többséget szerzett a moldovai előrehozott parlamenti választáson Maia Sandu Európa-barát elnök Akció és Szolidaritás Pártja (PAS), az eredmény elemzők szerint gyengítheti Oroszország befolyását az országban.
Az irakiak számára nem szokatlan az 50 Celsius-foknál is magasabb hőmérséklet, és ügyesen megtalálják a módját, hogyan hűtsék le magukat a nyári hőségben. Az utóbbi idők áramszünetei viszont felszínre hozták a „klímaszakadékot” a gazdagok és szegények között.
A történet ismerős: egy hatalmas dél-amerikai erdő minden évben temérdek fát veszít el. Mindez veszélybe sodorja az ott élő közösségeket, ritka élőhelyeket pusztít el és súlyosbítja a területen a klímaváltozás hatásait.
Egy friss jelentés szerint a muszlim országok közül több is „aktívan együttműködik” a kínai kormánnyal az ujgurok elleni kampányban, így a muzulmán kisebbség külföldre menekülő tagjai közül sokakat megfigyelnek, bebörtönöznek, illetve visszatoloncolnak Kínába.
Szuga Josihide miniszterelnök július 8-án úgy határozott, hogy szükségállapotot hirdet a japán fővárosban a Covid–19-esetek növekvő száma miatt. Ezzel komolyan korlátozza a végezhető tevékenységek körét és újabb csapást mér az elhalasztott tokiói olimpiára, amelynek két hét múlva kellene kezdődnie.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter virtuális találkozón vett részt ujgur muszlimokkal, akik közül korábban többet is átnevelő táborba zártak Kína északnyugati, Hszincsiang nevű tartományában.
Az Európai Unió megígérte, hogy segít Litvániában kezelni a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok beáramlását, amit a balti nemzet a szomszédos belarusz hatóságok számlájára ír.
Az ország függetlenségének 30 évfordulójára elfogadhatja az ukrán parlament, hogy új külsőt kapjon a nemzeti jelképként használt, kék alapon sárga színű, háromágú szigony Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményei szerint.
Az Európai Unió június végén új szankciókat vezetett be Belarusszal szemben. A Szabad Európa összegyűjtötte azokat a vállalatokat és gyárakat, amelyek közel állnak Lukasenkához, és amelyek uniós kereskedelme a szankciók miatt korlátok közé szorult.
A koronavírus elleni oltás beadatására biztatta az orosz lakosságot éves interaktív televíziós fórumán Vlagyimir Putyin elnök, mondván, az esetszám jelentős megugrása közepette el akarja kerülni a korlátozások újbóli bevezetését az országban.
Sokan értetlenül állnak az előtt, hogy Oroszországban nemrégiben „nemkívánatos” külföldi szervezetnek minősítették az amerikai Bard College-ot, amely közös képzési programot tartott fenn a Szentpétervári Állami Egyetemmel.
Június 29-én újabb ausztrál városokat zártak le, mivel a rendkívül fertőző delta-variáns egyre több gócpontot alakított ki. Hongkong az esetszámok növekedése miatt törölte az Egyesült Királyságból érkező járatokat.
Csehország beleegyezett abba, hogy hivatalos irodát létesítsenek Prágában a belarusz ellenzék számára, amelyik otthon az autoriter Aljakszandr Lukasenka vezetésével indított brutális leszámolás ellen küzd.
Iránban soha ilyen kevesen nem szavaztak még elnökválasztáson, mint most. Ez csapás és figyelmeztetés a vallási vezetésnek, amely általában a részvételi arányt használja fel hatalma legitimálására.
Továbbiak betöltése
