Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magára marad Magyarország, de így is az EU kerékkötője lehet


Tovább zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, ahol egyre több a civil áldozat. Orbán Viktor arról beszélt, hogy több, Oroszország ellen tervezett uniós szankciót is kész megvétózni, köztük az olajimport tilalmára vonatkozót. A miniszterelnök jelentős átalakításokat is ígért a kormányában.

Ukrajna visszavert több támadást, de harcok dúlnak az acélgyárban

Az ukrán erők csütörtökön közölték, hogy orosz támadásokat vertek vissza keleten, és visszafoglaltak bizonyos területeket, jóllehet Moszkva vasútállomások és más utánpótlási vonalak bombázásával próbálja akadályozni a nyugati fegyverek mozgását.

Kedd este rakéta talált el egy elektromos állomást és egy vasútállomást Kárpátalján. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta ez az első eset, hogy a Magyarországgal határos megyét támadták. Legkevesebb három orosz rakéta találta el az elektromos erőműveket a nyugati Lviv környékén is, közel a lengyel határhoz.

Az előző hét végén megkezdték az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, az Azovstal acélmű területén rekedt civilek evakuálását. A város két hónapja áll az orosz hadsereg ostroma alatt, több száz civil rekedt az acélműben. Mintegy száz embert sikerült kimenekíteni, de aztán az orosz erők ismét ostrom alá vették az acélművet, megakadályozva ezzel a civilek evakuálását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta Naftali Bennett izraeli miniszterelnöknek, hogy Oroszország továbbra is kész biztonságos átjárást biztosítani a civileknek az Azovstal acélművéből. Pénteken már arról érkeztek hírek, hogy további mintegy félezer civilt sikerült biztonságban kiköltöztetni Mariupolból, köztük néhányat az orosz ostrom alatt álló Azovstal acélgyárból. Nagy-Britannia szerint Oroszország célja Mariupol elfoglalása május 9-ig. A brit hadsereg úgy látja, hogy Putyin mindenképp szeretne valami fajsúlyos eredményt felmutatni a második világháborús győzelem 77. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.

Vira Hirics, a Szabad Európa (RFE/RL) ukrán munkatársa életét vesztette Kijevben, miután múlt csütörtökön orosz légicsapás érte a házat, ahol lakott. Az 1967-ben született Vira Hirics 2018 februárjában kezdett dolgozni az RFE/RL ukrajnai szerkesztőségének.

Az Associated Press hírügynökség vizsgálata szerint mintegy hatszáz civil halottja van a mariupoli színházra mért orosz légicsapásnak, köztük gyerekek is. Az áldozatok nagy részét még mindig nem hozták ki a törmelékek alól. A színházat civilek óvóhelyként használták. Az orosz csapatok annak ellenére vették célba az épületet, hogy a tetején egyértelműen fel volt tüntetve, hogy gyermekek tartózkodnak benn. A színház csaknem teljesen megsemmisült, és nem lehet pontosan tudni, hányan haltak meg a bent tartózkodók közül, mivel a heves harcok miatt a hatóságok nem tudták feltárni a romokat.

Az orosz agresszió segített megteremteni Ukrajnában az össznemzeti egységet, mondta Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa a Szabad Európának. Szerinte a káoszban bekövetkezett a katarzis, amiből kinőhet a modern, jól szervezett állam. Az ukrán gazdaság potenciáljának hasznosításáért indítandó verseny a világ rendje és csak az orosz katonaságtól mentes, kontinentális Ukrajnában lehetséges, minden más forgatókönyv lezárhatatlanná teszi a konfliktust – mondta Fedinec.

Magyar vétó akadályozhatja meg az újabb szankciós csomagot

Szerda reggel az Európai Bizottság bejelentette a hatodik, Oroszországgal szembeni szankciós csomagját. E szerint az EU fél éven belül teljesen beszünteti a kőolajvásárlást Oroszországból. A behozatali tilalom vonatkozik minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra. Finomított olaj 2022 végéig érkezhet az unióba Oroszországból. További személyeket (főleg katonatiszteket, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában) vesznek fel azok listájára, akikkel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot is kizárják a SWIFT-ből, a nemzetközi átutalási rendszerből. Teljesen kitiltanak az EU-ból három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatót.

Szijjártó Péter külügyminiszter a bejelentés után hamar közölte, hogy ebben a formában a magyar kormány számára nem támogatható a szankciós csomag. Szerinte a kőolaj embargója veszélybe sodorná Magyarország ellátásának biztonságát. A miniszter elismerte, hogy az olajembargó alól Magyarország 2023-ig haladékot kapna, de szerinte még ez is túl rövid határidő.

Pénteken már Orbán Viktor is arról beszélt, hogy felérne egy gazdasági atombombával, ha elfogadnák az uniós javaslatcsomagot, vége lenne a rezsicsökkentésnek, hétszáz forintba kerülne a benzin, és nyolcszázba a gázolaj. Szerinte a szankciócsomag nem törődik azzal, hogy különböző adottságú országok vannak. Orbán Viktor egy másik magyar vétót is megelőlegezett, mint mondta, az orosz ortodox egyház vezetőjét is a szankciós listára akarják tenni, amit a magyar kormány nem fog hagyni.

Eközben Németország és Japán is elkezdte a felkészülést az orosz energiáról való leválásra. Németország megkezdte az orosz Gazprom által elhagyott hatalmas rehdeni gáztároló feltöltését, Japán atomreaktorokkal csökkentené energiafüggőségét. Az országban a fukusimai katasztrófa után elkezdték az atomerőműveik lekapcsolását.

A magyar állam nem igazán támogatja Ukrajnát – derül ki az április végi adatokból. A gazdaság méretéhez képest Írország, Ciprus vagy Japán is több támogatást adott az Oroszországgal hadban álló országnak. Szlovákia ötvenszer, Csehország nyolcszor, Horvátország hatszor annyi támogatást adott Ukrajnának, mint Magyarország. Hasonlóak az arányok, ha csak a humanitárius segítségnyújtást vesszük figyelembe.

Nem örültek a kis benzinkutak annak, hogy a kormány meghosszabbította az üzemanyagok esetében a 480 forintos hatósági árazást. A többségében családi vállalkozásban üzemelő kutak lassan fél éve veszteségesen üzemelnek. Jövő héten indulhatnak el a perek, eddig ötven benzinkút csatlakozott a csoportos beadványhoz. Egy benzinkutas arról beszélt, hogy ha még egyszer meghosszabbítják az árstopot, az végzetes lesz számára. „Ennél nagyobb pofátlanság nincs, miért a családi vállalkozók vérét szívják? Nem így kellene egy gazdaságot életben tartani, ez nem európai stílus.”

Jelentősen átalakul a kormány és az Országgyűlés

Hétfőn megalakult az új Országgyűlés, az államfő Orbán Viktort, a Fidesz–KDNP listavezetőjét kérte fel kormányalakításra. A választáson mandátumot szerző képviselők mind esküt tettek, kivéve Hadházy Ákost, aki a baranyai Kisvaszaron mondta el alternatív esküjét.

A 199 fős parlamentben még soha nem ült ennyi fideszes. A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője van. Hadházy a Momentum képviselőjeként jutott be a parlamentbe, de valószínűleg függetlenként folytatja majd a munkát.

Pénteken Orbán már arról beszélt, hogy jelentős szerkezetátalakítást tervez, új embereket akar behozni, van, akivel már megegyezett, van, aki visszautasította, és van, akivel még tárgyal.

A lengyel kormány is magára hagyta Magyarországot

Az Európai Parlament felszólította a tanácsot és a bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi romlása ellen. A témával kapcsolatos vitában egyértelműen kiderült, hogy a magyarországi korrupció miatt nem érkezik több uniós forrás – és amíg a helyzet nem javul, nem is fog. A megoldás módozata ismert, erre egyelőre nem hajlandó a magyar kormány. Továbbra is a bírálatok kereszttüzében áll a magyar kabinet, amelyet ezúttal a lengyel szónok sem védett meg – ilyenre eddig nem volt példa.

„Ha egy kormány fel akarja számolni a sajtószabadságot, akkor nincs sok esély a javulásra”

Kedden volt a sajtószabadság világnapja. Erre a napra időzítve jelent meg a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei Sajtószabadság-indexe. Az index hátteréről a szervezet európai uniós és balkáni országokkal foglalkozó részlegének vezetőjét, Pavol Szalait kérdeztük. Szalai többek között arról beszélt, hogy Magyarországon elsősorban gazdasági nyomásgyakorlás érvényesül a független sajtóval szemben. A szakértő szerint ha a kormány kifejezetten fel akarja számolni a sajtószabadságot, nem sok esély van arra, hogy javuljon a média helyzete.

Ami a felmérés nemzetközi részét illeti, az RSF azt emelte ki, hogy a hír- és információs káosz katasztrofális hatásokkal jár, és hogy a szabályozatlan közösségi térben szinte korlátlanul terjedhetnek az álhírek és a propaganda. Külön kitérnek arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja pusztító következményekkel jár a térség sajtószabadságára. Újságírók haltak és sebesültek meg, miközben a háborúról tudósítottak, Oroszországban a szovjet időszak óta nem látott mértékű a cenzúra és a – külföldre is kiterjedő – tömeges dezinformáció.

Ami pedig a gyakorlatot illeti, épp a sajtószabadság világnapja előtti hetekben derült ki, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a 31 évvel ezelőtt indult Tilos Rádió frekvenciaengedélyét. A közösségi rádió így szeptembertől az online térbe kényszerülhet. Mi minden kurzus alatt ellenzékiek vagyunk – Csabai Gábor Papót, a Tilos Rádió ügyvezetőjét kérdeztük a rádió múltjáról, szerepéről és jövőbeli kilátásairól.

Drágább lett, és az árakat már euróban is kiírják – így várja a magyarokat a horvát Adria

Horvátországban május 1-jétől megszűnt minden, beutazásra vonatkozó járványügyi korlátozás, a beutazáshoz már elég a személyi igazolvány vagy az útlevél. Ugyanakkor – elsősorban az emelkedő energiaárak miatt – megdrágultak a szálláshelyek és az éttermek is. Horvátország jövőre bevezeti az eurót. A horvátok hozzászoktatása az euróhoz már idén elkezdődött, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzletek polcain, az árucikkeken a kuna mellett már euróban is feltüntetik az árakat, de idén még mindig csak kunával lehet fizetni. Így várja a magyarokat a horvát Adria.

Minden negyedik magasan képzett szakápoló gondolkodik a felmondáson

Sokan annyira ki vannak égve, hogy nemcsak a jelenlegi munkahelyüket, de magát az egészségügyi pályát is el akarják hagyni – mondta a Szabad Európának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Az érdekképviselet nemrég készített egy felmérést, a magasabban képzett szakápolók közül minden negyedik mondta azt, hogy gondolkodik a távozáson. Május 31-ével megszűnik a felmondási tilalom az ágazatban.

Nemcsak az orvosok béréhez viszonyítva keresnek keveset a szakápolók, nővérek, hanem a terheléshez, a munkakörülményekhez, a felelősséghez képest is alacsonyak a fizetések, véli Soós, aki szerint legalább ötvenszázalékos béremelésre lenne szükség.

Somogyi cigánytelepről indult, az RTL Klub hírigazgatóságán kötött ki

Nem sok kellett neki, hogy fiatalkorában börtönbe kerüljön, de végül 19 évesen az RTL Klub hírigazgatósáságán kötött ki. Orsós Lajos a Somogy megyei Ötvöskónyi cigánytelepén nőtt fel mélyszegénységben, és csinált milliós tartozást. Édesanyja, amit csak tudott, megadott neki, de Lajos többre vágyott. Sokan segítettek neki, hogy végül ne kerüljön börtönbe. Orsós Lajos 18 éve az RTL Klub hírigazgatóságán dolgozik. A szakember nemrég Kiút a cigánytelepről címmel indított videósorozatot a YouTube-on.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG