Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mozaik 2021-ről, 3. rész: A szivárványon túl


Tüntetés a budapesti Kossuth téren 2021. június 14-én a melegellenes törvény elfogadása ellen

A járványvédekezés nagy vesztesei a kínai vakcinával oltottak és az endometriózisban szenvedők lettek. Az LMBTQ-közösség került az új gyűlöletkampány középpontjába, a belarusz vezető pedig földre kényszerített egy légterén átrepülő nemzetközi járatot. Legfontosabb májusi és júniusi cikkeink.

A nyár a kínai vakcinával oltottak kétségbeesésével indult: kiderült, hogy többen hiába kapták meg a Sinopharm két dózisát, szervezetükben nem vagy alig mutatható ki a védettséget ígérő antitestek jelenléte. „Már a kerülőutat is feltérképeztem, jó magyar szokás szerint, hátha leesik a kamionról valahol egy Pfizer, de egyelőre nem látom a megoldást” – mondta a Szabad Európának elkeseredve Varjasi András, aki már 55 ezer forintot költött különféle tesztekre; egyik rosszabb eredményt mutatott, mint a másik. Sorstársainak helyzetét és kilátásait részletes cikkben tártuk fel. A védtelenek Facebook-csoportjának alapítója szerint az volt a legszörnyűbb, hogy semmit sem változott az életük, ugyanaz a bezártság folytatódott. Duda Ernő szegedi professzor azt ajánlotta, próbáljanak maguknak intézni egy Pfizert. Boncolgattuk azt is, hogy kötelezővé lehet-e tenni a védőoltás felvételét. Beszámoltunk önkéntesek akciójáról, akik házról házra járva győzködték a szegénynegyedekben élőket. Az Oltass, hogy élhess kampány vezetői szerint a kormányzati kommunikáció másfél év alatt csődöt mondott a létminimum alatt élőknél.

Már a nyár elején látszott, hogy Magyarország a legrosszabbak közé csúszott a lakosságarányos Covid-halálozások számában. Összeszedtük, mi vezethetett ehhez azon túl, hogy a térség lakóinak, így nekünk is, alig vannak egészségben leélt éveink, illetve hogy az otthoni munka és a digitális oktatás mellett tovább hízott a magyar lakosság. Valószínűleg az is okolható, hogy a járvány alatt számos beavatkozást leállítottak, így jelentősen nőttek a várakozási idők az állami egészségügyben. Nem sikerült követni a laboratóriumnak tekintett Ausztriát, ahol az intenzív ellátásra épülő szervátültetések száma érdemben nem csökkent, miközben itthon negyedével kevesebb beavatkozást végeztek el.

Nem mindenkit érintett kellemetlenül a járvány: a gazdag magyarok lerohanták idén a Maldív-szigeteket, hiába kérte a kormány, hogy halasszák a járvány utánra. Sőt a jellemzően fideszes politikusokat és a hozzájuk kapcsolódó üzletembereket fuvarozó magángép is többször megfordult ott. Mégis kik mennek, és mi várja őket az indiai-óceáni paradicsomban?

Biztos nem a vendéglátásból élők; a lezárások alatt csak az maradt állva, akinek szíve-lelke a vendéglátás, nem csak a pénzt látja benne. De a borászok is megszenvedték a az éttermek bezárását, Takler Ferenc szekszárdi borász úgy fogalmazott nekünk: kőkorszaki áron adtam el a bort”. Természeti csapásként érte a járvány a magyar zeneipart is, harminc-negyvenezer ember lába alól szaladt ki a talaj – mondta a Szelfiben az emblematikus zenekarokat, köztük például a Quimbyt nyolc éven át menedzselő Podlovics Péter. Ő ki merte mondani: a gazdasághoz adott hozzájárulását tekintve kevés segítséget kapott az ágazat a járvány idején.

De a jó híreket sem hallgattuk el: dupla csoda történt egy hatvani kismamával, aki a koronavírus miatt másfél hónapig volt kómában. A férje meddősége ellenére teherbe esett, majd a koronavírus okozta betegségből is felépült. Miután lélegeztetőgépre került, az orvosi összefogásnak köszönhetően nemcsak a gyermekét sikerült megmenteni, de az ő életét is. Hatvani otthonukban látogattuk meg a családot.

Dupla csoda Hatvanban - csodás felépülés és Napsugár
please wait

No media source currently available

0:00 0:04:22 0:00

Vesztesekből nyertesek

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Szabad Európának is köszönhető az endometriózisban szenvedők helyzetének rendezése. Mint cikkünkből kiderül, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény életbe lépése előtt is beláthatatlan várólisták előzték meg a vizsgálatokat és műtéteket, azután azonban már reménytelennek mondták a helyzetet az érintettek, azaz akár minden tizedik magyar nő. Az egyebek mellett elviselhetetlen menstruációs fájdalmakkal járó betegséget értő szakemberekből kevés volt, közülük is sokan inkább a magánszektort választották. Írásunk megjelenésével egy időben Szél Bernadett ellenzéki képviselő is lépett az ügyben, és a szakminisztérium megnyitotta az átjárás lehetőségét az endós betegek egy részének számára a magán- és az állami ellátás között.

A nyár elején a járvány és oltások körüli médiazajban elsikkadni látszott a gyorsforgalmiút-hálózat koncessziójának kérdése. A szabályozásnak köszönhetően a Fidesz-közeli cégek kormányváltás esetén, ellenzékben is kaphatnak útépítési megrendeléseket. Furcsa önellentmondással indokolta a kormány, miért van szükség erre az intézkedésre. A hazai gyorsforgalmi utak 35 évre koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzést kapkodva ki is írták, a dokumentumokban eltérő nevekkel.

Nem ügyeltek a látszatra a munkaerő-bővítést célzó pályázatnál sem. Az OFA Nonprofit Kft. idő előtt lezárta a tendert, pedig ki sem osztották a teljes, rendelkezésre álló összeget. A győztesek között ott van egy fideszes jelölt és önkormányzati képviselő, többen a leggazdagabb magyarok közül, de több Fidesz-közeliként számon tartott vagy Kósa Lajossal jó kapcsolatot ápoló cég is.

A nyár elején egy másik ellentmondáson is megakadt a szemünk: bár kisebb államapparátust ígért a Fidesz–KDNP-kormány 2010-es hatalomra kerülése után, most nagyjából kétszer annyi ember dolgozik a minisztériumokban, mint akkor, és a kormányzati felső vezetők száma is duplázódott.

Élet a NER-ben

Vezérdemokrácia – így jellemezte Magyarország elmúlt tíz évét Körösényi András, az ELTE tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. Mint a politikatudós fogalmazott podcastsorozatunk egyik epizódjában: az Orbán-rezsim nem jogállam, de nem is így értelmezi magát, hanem a nagy felhatalmazással rendelkező politikai vezetés a nép érdekében autonóm módon, a különböző jogállami fékek, korlátok által nem korlátozva szabadon cselekszik. Jakab András alkotmányjogász szerint az elmúlt tíz év jogalkotását a hatalom korlátainak leépítése és a társadalom feletti ellenőrzés erősítése jellemzi, amit a kedélyjavító szimbolikus jogalkotási látszatmegoldások és a közpénz magánpénzzé alakítása kísér. Ideológiai szempontból érdekes kérdés, mennyire nacionalista és mennyire nemzetépítő a Nemzeti Együttműködés Rendszere, míg a gazdasági folyamatok ennél egyértelműbben összefoglalhatók: Nem előre, hanem hátrafelé haladunk – ez Csaba László közgazdász véleménye. Közben nőtt az elszigetelődés, az EU homokba dugja a fejét, amikor nem törődik azzal, hogy néhány olyan renitens tagállam, mint mi is vagyunk, ezt még tovább gyengítette, mert egyszerűen visszaél tagállami hatalmával az uniós döntéshozásban” – mondta Pálné Kovács Ilona.

Kampányüzemmód

A 2022-es parlamenti választást megelőző kampány várható stílusából kaptunk ízelítőt a budapesti főpolgármester nyelvtudását feszegető nyilatkozatokkal a nyár elején. A kérdés azután került elő, hogy Karácsony Gergely bejelentette, hogy pártjának miniszterelnök-jelöltjeként száll versenybe jövő tavasszal (azóta tudjuk, nem ő nyerte az ellenzéki jelöltek versenyét az előválasztásban). Összeszedtük, hogy állnak vezető politikusaink idegennyelv-ismeret terén. Tolmácsokat is kérdeztünk, akik szerint sokat változott, érezhetően javult a rendszerváltozás óta a magyar vezetők nyelvtudása. A magyar gyerekek nyelvtanulási lehetőségeit elemezve pedig arra jutottunk, hogy az állami oktatáspolitika döntésképtelennek tűnik, a szülőknek gyerekenként csaknem félmillió forintjába kerül, hogy magánórákon taníttassák ki egy idegen nyelvre.

Ennél fontosabb ügy is indult az év közepén: a Fidesz váratlan melegellenes módosításokat tett a pedofilokról szóló tervezett törvényhez. A tiltakozók szerint orosz mintára alkották a jogszabálytervezetet, elfogadásának hatása emberéletekben lesz mérhető. A törvény megszavazása után több pedagógus és könyvtáros is bajban érezhette magát, hiszen akár Homérosz művei vagy a Harry Potter-könyvek is tiltólistára kerülhetnek. Mindez szándékosan zavaros és ellentmondásos a TASZ szerint, Urbán Róbert, az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékének vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy azzal tényleg el lehet nyomni kisebbségeket, ha nem merik, tudják megmutatni magukat, és elhiszik a róluk sulykolt negatív képet.

Egy valóban veszélyes befolyás

Kína és az USA nem lehet egyszerre a világ vezető hatalma, az európai politikusok pedig nem fognak tudni lavírozni a totalitárius rendszer és a liberális demokrácia között – véli Francis Fukuyama. A Stanford Egyetem világhírű történésze a Szabad Európának adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott: „Magyarország és Lengyelország a normakövetéstől való visszalépés példái az EU-n belül (…) és ez megrendítette az EU – mint a liberális demokrácia fáklyahordozója – státuszát a világban.”

Valós ​veszélynek tartja Kína előretörését a mesterséges intelligencia globális versenyében a magyar kutató, Tilesch György, aki szerint hetente derül ki Amerikában egy-egy professzorról vagy diákról, hogy kilóra megvette a kínai kormány, és kutatási adatokat csempészett ki a kommunista rezsimnek. Pozsonyban pedig már megtapasztalták, mennyire toleráns a Pekingből vezérelt intézményrendszer a kritikus hangokkal szemben. Egy szlovákiai elemzőcég vezetőjének például fenyegetésként is értelmezhető üzenetet küldött a pozsonyi Konfuciusz Intézet vezetője, miután egy neki nem tetsző tanulmányt publikáltak. „Jól alszik? Nagy stressz lehet önnek az utcán mászkálni” – így kezdődött a levél.

Ha kínai egyetem épül, a Dalai Láma utcán lehet odajutni
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:22 0:00

Keleti szemléletet sugall az is, amit az állami milliárdokból induló újságíró-oktatásról mondott néhány diák. A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2019-ben terjesztette ki továbbképző tevékenységét erre a területre. „Gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből, hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni” – mondta az egyik résztvevő. Ezek után közérdekű adatigényléssel fordultunk az NTGN-hez, de válaszuk valódi információkat alig tartalmazott. Így sem tanulság nélküli a törvényes határidő utolsó perceiben beérkező levél.

A pénz nyomában

Még a lezárása után négy évvel is hasznot hajt a lebonyolítóknak a letelepedésikötvény-program. Az Arton Capital Kft.-ből például eddig közel másfél milliárd forintot vett ki Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa osztalékként. Ez az egyetlen magyar cég a letelepedésikötvény-programban, és az egyik legkisebb hal is, hiszen a legtöbbet egy kajmán-szigeteki offshore-cég kaszált az Orbán-kormány bevándorlási programján.

A nyáron elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén – kivéve például Magyarországot; az Orbán-kormány ugyanis végig a leghatározottabban ellenezte az ötletet. Így ha egy magyar állampolgár lop el uniós pénzt Magyarországon, csak akkor nyomozhatnak önállóan, ha egy, az Európai Ügyészséghez csatlakozó országhoz is érdemben kapcsolódik az ügy. Úgy tűnik, hogy a szervezet vezetője, a magyar exférjjel rendelkező Laura Codruța Kövesi hatalmas súlyokat vett a vállára, értékelte a lehetőségeket brüsszeli tudósítónk.

Szemben a világgal

Szintet lépett a magát továbbra is belarusz vezetőnek tekintő Aljakszandr Lukasenka hatalomvédése: aláírta és ezzel törvényerőre emelte azt a jogszabályt, amely megengedi, hogy a rendőrök és a biztonsági erők tagjai tüntetőkre lőjenek. Közben a kritikus hangok elhallgattatása is folyik: vizsgálatot indított a belarusz pénzügyi rendőrség az ország legnagyobb független online híroldala, a Tut.by ellen. A belarusz hatóságok hamis bombariadóval földre kényszerítettek egy Athén és Vilnius közötti utasszállító járatot, amikor a légterükön haladt át. Az akció célja egy ellenzéki újságíró-aktivista őrizetbe vétele volt, a gépet a többi utassal továbbengedték. Az elfogott férfi apja szerint ez nem lehetett egyetlen ország akciója.

Mit árulhat el az eltérített gép fekete doboza?
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:00 0:00

Idén volt a harmincadik évfordulója, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. A csapatkivonásról őrzött emlékeit osztotta meg egy videóban a kivonulást levezénylő, most Ukrajnában élő Silov altábornagy, aki szerint a gorbacsovi nyomás miatt elképzelhetetlen lett volna a folyamat leállítása. Holott ez volt az akkori magyar ellenzék egyik legnagyobb félelme, ezek szerint alaptalanul – derült ki a Mink András történésszel szintén az évfordulóra készített podcastunkból. A beszélgetésben felfejtjük a szovjet megszállás valós okait, az ezzel megnövekedett katonai kockázatokat és az ellenzék igazi szerepét a kivonulásban.

Egy nap múlva folytatjuk visszatekintésünket legfontosabb 2021-es cikkeinkre, az előző hónapok gyűjtését pedig itt találja.

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor megbízott igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, a Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG