Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kincskeresők a válságban, változó játékszabályok – Összefoglaló 2022-es cikkeinkből, 4. rész


Belevágott az egészségügy és a szociális ellátás rendszerszintű átalakításába a kormány, a pedagógusok helyzetét azonban nem igyekszik rendezni. Mélyült a válság és folytatódott a háború. Összefoglaló 2022 utolsó negyedévében született legfontosabb cikkeinkből a teljesség igénye nélkül.

Visznek mindent, ami mozdítható

A magyarországi kincskeresők a mai napig keresnek és találnak is: érmék ezreit, szobrokat, aranytárgyakat – olvasható tényfeltáró cikkünkben. Az értékesebb darabokat vagy a Parlament környéki kávézókban adják el milliárdos zuggyűjtőknek, vagy Bécsbe, a kelet-európai és balkáni illegális műkincspiac fellegvárába viszik. Aki kicsiben csinálja, Magyarországon a neten árulja a tárgyakat. Fémkeresőt bárki vehet Magyarországon, csak épp tiltja a törvény a használatát – de a törvényt szinte senki nem tartja be. Nyomozásunk közben fedeztük fel, hogy – legalábbis papíron – eltűnt az 1969-ben talált mohácsi kincs éremleletének több mint fele. Annak is utánajártunk, hogy piacra dobhatja-e egy állami múzeum a műkincseit.

Az is felvet pár kérdést, hogy záportározók épültek a tudományosan is félsivatagnak számító Homokhátságon, ráadásul az esővíz-elvezető csatornák bekötése nélkül. Többhetes munkával felderítettük az uniós támogatások elverésének új slágerét: tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a varázsige, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt például több kárt okozott, mint hasznot. A víznél maradva: jó hír, hogy az ország nagy részén sikerült határérték alá szorítani az ivóvíz arzéntartalmát, és ez a kutatók becslése szerint sok ember életét menthette meg.

Becsengettek

A tanév kezdetekor találkozott két évtizedes, kezeletlen probléma: a pedagógusok bérhelyzete és a korszerűsítés hiányában elszabaduló rezsiköltségek. Szokatlan megoldást választott a budapesti Madách gimnázium, havi nyolcezer forint támogatást kértek a szülőktől, az igazgató szerint az életben maradásért. Közben ősz elején figyelmeztető, később felmondóleveleket küldtek a fizetésemelésükért és a jobb oktatási körülményekért polgári engedetlenséggel demonstráló pedagógusoknak, például a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. A tanáraik mellett kiálló diákok élőláncokkal tüntettek, elfoglalták a fővárosi Margit hidat, vagy a spórolással indokolt intézmény-összevonások miatt az ombudsmanhoz fordultak.

Közvetve az oktatás forráshiányával is összefügg az októberi késelés ügye, amely egy budai középiskolában történt. Dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus arról beszélt a Szabad Európának, hogy tarthatatlan az iskolapszichológiai rendszer működése, az iskolapszichológusok hasonlóan alulfizetettek, mint a tanárok, és bármikor előfordulhat hasonló eset.

Saját politikai és gazdasági utánpótlásának kinevelésére azonban nem sajnálja a pénzt a Fidesz. A skála a térítésmentes kollégiumi férőhelyektől a garantált álláson és a tengerentúli utazásokon át az ingyenes külföldi egyetemi oktatásig terjed, egy feltétellel: a kormány politikájával legalább nem kritikus fiatalokat várnak. Kétrészes cikkünkben a diákok előtt álló magyarországi lehetőségeket és a külföldi ajánlatokat vizsgáltuk. De nem kell élére állítaniuk a forintot a parlamenti képviselőknek sem, amikor lakás- vagy irodabérletet keresnek: elkölthető keretük a fizetésüknél is jobban nő.

Befelé megyünk az erdőbe

Október elején érte el a forint gyengülése a mélypontot a 432 forintos euróárfolyammal. Kolba Miklós devizapiaci szakértő szerint az EU pénzügyi támogatásáról szóló megállapodás halogatása volt az ok, hiszen a piac még a rossz hírt is jobban tolerálja, mint a bizonytalanságot. Ősszel folytatódott az inflációs mélyrepülés is, a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt brutálisan megugrott a háztartásienergia-ár. Az élelmiszerárak drágulási üteme sem csökkent, folyamatosan emelkednek az árak: októberben például arról írtunk, hogy egy hónap alatt hetven százalékkal drágult a tojás. Később hatósági árat vezetett be erre és a burgonyára is a kormány.

Becsey Zsolt volt külügyi államtitkár Déva vár-effektusnak nevezi, hogy az árfolyamveszteség és az infláció elviszi a béremelés hasznát. Közben „a költségvetés a kormány belügye lett, a költésekről egy ember dönt”mondta interjúnkban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője.

Gazdasági elemzőnk a válságról azt mondta: amíg 2008–2009-ben pénzügyi káoszból indultunk ki, amely a gazdasági élet szinte minden szegmensére kihatott, addig most egy több hullámból álló krízissorozatba csöppentünk. Az önkormányzatok egyéni stratégiákat dolgoztak ki a spórolásra, összegyűjtöttük, hogyan próbálnak túlélni a kormány által kötelezően elrendelt takarékosság mellett. A falvaknak a bezáró kisposták adták fel a leckét, hiszen sok helyen ezzel a nyugdíjak kézbesítése is veszélybe került.

Tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. A munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel Fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások, akiknek indoklás nélkül is bármikor felmondhatnak.

Leállt kórházi osztályok, betöltetlen praxisok

Szószegéssel vádolta meg a Magyar Orvosi Kamara a kormányfőt az egészségügy átalakításával kapcsolatban, miután a napvilágra került javaslatok szembementek a korábbi megállapodásukkal. A területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter szerint nincs szükség társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításának terveiről, amelyek alapján egyebek mellett nyártól államosítanák a rendelőintézeteket, és megszűnne a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével. Rossz az irány – figyelmeztettek a nekünk nyilatkozó szakértők. Újra aktuális lett térképünk a betöltetlen háziorvosi praxisokról és a 2022-ben leállt kórházi osztályokról, és az is tanulságos, amit a magánegészségügy szakmai ellenőrzéséről derítettünk ki.

Az egészségünkről is voltak kérdések az őszi népszámlálás kérdőívén, amelyet többen gyanakodva fogadtak. Sokan erre is rávetítették a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat, de szakértők szerint maga a népszámlálás intézménye is recseg-ropog. Ha már szóba került a társadalmi egyeztetés fogalma: megnéztük, hogy működik ez a rendszer a Fidesz kormányzása alatt.

Saját felelősségét igyekszik csökkenteni a kormány a szociális ellátórendszerben – így jellemezték a tervezett változásokat a Szabad Európa által megkérdezett szociálpolitikusok. Attól tartanak, hogy az állam még inkább kivonulhat a finanszírozásból, közben pedig a hozzátartozókra terhelheti az ellátási díjakat.

Változó játékszabályok

Sajátos eljárást alkalmazott a parlament a büntetőeljárásról szóló törvény módosításakor (is): a Törvényalkotási Bizottság az utolsó pillanatban minden egyeztetés nélkül szinte teljesen átírta a szöveget. Az egyeztetés a korrupcióellenes törvénnyel kapcsolatban is elmaradt: a brüsszeli nyomásra összehozott jogszabállyal elégedetlenek voltak az általunk megkeresett jogvédő civil szervezetek, akik szerint a felálló Integritás Hatóságnak nagyobb felhatalmazást kellett volna adni. Jancsics Dávid korrupciókutató úgy látja, sem a kormány, sem az EU részéről nem hihető, hogy tényleg küzdeni akar a hazai visszaélések ellen.

Változtak a játékszabályok a fővárosi adventi vásárok szervezésében: a terület feletti rendelkezés jogát elvette a(z ellenzéki vezetésű) fővárostól a kormány, majd a (kormánypárti vezetésű) kerületi önkormányzatnak adta át. A helyi testület a korábbi gyakorlattal szemben nem saját céget bízott meg a szervezéssel, hanem a Fidesz-közelinek tartott AVB Kft.-t, a területhasználat díjára pedig jelentős kedvezményt adott. Így a remélt haszon sem a kerületnél vagy a fővárosnál maradt. De valami sántít az M85-ös gyorsforgalmi út megépítésénél is, csúszik a beruházás, elszálltak a költségek, pár kilométerre gyorsabban és költséghatékonyabban épül egy alagút.

A felelősöket kutatva

1956-ban lett volna esély az erőszakmentes átmenetre, de a Nyugat elárulta Magyarországot, és ismét kiderült, hogy a magyarok csak magukra számíthatnak – mondta október 23-i beszédében Orbán Viktor, nagyvonalúan kikerülve a szovjet beavatkozás tényét. A kormányfő a nemzeti ünnepet a zalaegerszegi Mindszentyneumban töltötte, ott is gondosan elválasztva az esetleg ellene tüntetőktől.

Barátok között volt a miniszterelnök akkor is, amikor augusztusban a texasi CPAC konferenciára utazott a honvédségi csapatszállító géppel. Mint megtudtuk, huszonegy fős delegáció élén érkezett Orbán Viktor, és először Trump volt amerikai elnök New Jersey-ben lévő birtokát látogatta meg. Gyakori vendég Milorad Dodik boszniai szerb vezetőnél is, és ritkán megy üres kézzel. A magyar kormány durván 45 milliárd forintnyi eurós, kedvezményes hitellel segítette ki az ősszel az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést.

A Szabad Európának nyilatkozott először Ujhelyi István arról, hogy miért lép ki az MSZP-ből. A jobb napokat is megélt szocialista párt hanyatlásával, vezetésével és vagyonával is foglalkozott új tényfeltáró videóműsorunk, a Szabadon első epizódja. Érdemes megnézni az európai uniós szankciókról, a szociális tűzifáról, az állami vállalatok bérlakásaiban felejtett lakókról és a déli határkerítésnél készített riportunkat is.

A frontvonalban

Átmeneti ukrán sikerek, zavaros mozgósítás Oroszországban, a drónok valaha volt legnagyobb mértékű bevetése – ezek jellemezték az Ukrajna orosz megszállása nyomán kitört háború második fél évét. Közben az orosz energiahordozókra bevezetett büntetőintézkedések miatt hideg télre készült Európa, és megtudtuk: a Mol-csoport elégítheti ki Ukrajna üzemanyagigényének jelentős részét.

A magyar kormány minden, Oroszország elleni EU-s szankciócsomagot megszavazott, miután néhány pontban kisebb engedményeket harcolt ki. Kérdés, hogy ezek az engedmények mennyire hasznosak, egy szakértő szerint például „Orbán Viktor azt ünnepli látványosan, hogy tovább vehetjük a gázt drágábban az oroszoktól”.

Ősz végén két podcastsorozatot is indítottunk. Messziről jött ember című csatornánkon heti rendszerességgel kérdezzük állandó brüsszeli tudósítónkat az EU intézményei és a magyar kormány viszonyáról, tényszerűen és objektíven. A Nirvánia után pedig már címében is utal a sorozat témájára: olyan művészekkel beszélgetünk, akik a rendszerváltást megelőző és a közvetlenül azt követő évek alternatív zenei kultúrájának meghatározó arcai voltak. Hogyan ment tovább személyes életük és művészi karrierjük? – kérdezzük többek között Kamondy Ágnestől, Barcs Miklóstól, Németh Vovától, Ujj Zsuzsitól vagy DJ Palotaitól.

Olvassa el sorozatunkat az elejétől.

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, a Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt. 

XS
SM
MD
LG